Fenyegeti-e iszlamista terrorizmus Magyarországot? – erről is szó volt

Tárik Meszár felvázolta az Izrael és a Hamasz között háborús konfliktus gyökereit, s bemutatta a jelenségre adott nemzetközi reakciókat. Az előadásból az is körvonalazódott, az ijesztő mértékben erősödő antiszemitizmus a tömeges migrációval és a bevándorló csoportok társadalmi elszigetelődésére, ezzel egyidejű radikalizálódásával is összefüggésben áll. Áttekintette a napokban zajló Hamasz-szimpatizáns tüntetéseket, amelyek során horogkeresztek és erősen antiszemita rigmusok is felszínre kerültek.

– A legfrissebb nemzetbiztonsági jelentésben az áll, hogy megnövekszik a terrorizmus esélye a közeljövőben. A muszlim társadalmat érintő, jelentősebb krízisek idején ez mindig így van, ilyenkor a terroristák, az „alvó sejtek” aktivizálódnak – mondta el Tárik Meszár.

– Nemrég sor került egy új terrortámadásra Brüsszelben, amely az ezt megelőző Korán-égetéseket követte. Két svéd embert ölt meg egy iszlamista – tette hozzá.

Az európai terrortámadások hátterét is bemutatta a kutató

Tárik Meszár elmondta, a terrortámadásokat gyakran második, harmadik generációs bevándorlók követik el, akik jelentős gyökérvesztést tapasztalnak. Míg az első generációsok körében megfigyelhető egy kisebb lojalitás a befogadó ország irányában, addig a leszármazottaik gyakran már sem Európában, sem a kibocsátó országban nem érzik otthon magukat. További hajlamosító tényezőt jelent az instabil háttér és az elszigetelődés, gettósodás – magyarázta a kutató.

– Az ilyen hátterű fiatalokat könnyebben be tudják szervezni, akár internetes csoportok segítségével a terrorszervezetek. A titkosszolgálatok karácsony közeledtével igencsak tartanak attól, hogy amint arra több korábbi példa is volt már, teherautókkal tömegbe hajtva, gázolás során következnek majd be hasonló támadások – jelentette ki a szakértő.

Tárik Meszár röviden áttekintette az elmúlt tízenkét év nem csekély számú európai terrortámadásait, s azt hangsúlyozta, ezek oka a Nyugat-Európai államok gyenge fellépésében is rejlik. Ezt mutatja, hogy számos szélsőséges mecset működhet szabadon, főként német és francia területeken.

Fenyegeti-e Magyarországot az iszlamista terrorizmus?

Az előadás azzal a kérdéssel zárult, Magyarországon is megjelenhet-e az iszlamista terrorizmus? Tárik Meszár álláspontja szerint ennek szerencsére kevés az esélye, ugyanis hazánkban kisebb, illetve jóval békésebb a muszlim közösség, s ők is magas fokú integrációt mutatnak a magyar társadalomba, illetve az állami kontroll jóval erősebb.

– Nálunk a gettósodás abszolút nincs jelen, és sokan tanulási célból telepednek le, legalábbis eddig így volt. Magyarországon Nyugat-Európához hasonlóan büntetik a rasszizmust minden irányban, nálunk azonban az állami kontroll sokkal szigorúbb e téren. Láthattuk, hogy a magyar kormány már a legelső, Palesztina melletti tüntetést sem engedte megtartani, a tiltás ellenére mégis demonstrálni kezdőket a rendőrség azonnal feloszlatta – érvelt Tárik Meszár, a Migrációkutató Intézet kutatója. Azonban azt is hozzátette, e téren nyilvánvalóan semmit nem lehet kizárni, s a terrorizmus elhárítására specializálódott szakszolgálatoknak bizonyára fokozott figyelemre lesz szükségük.