Választják a bírákat

2023.10.04. 14:00

Nemzetközi konfliktusok? Megoldás lehet a kezelésükre

A nemzetközi választottbíráskodásról, annak funkcióiról, illetve előnyeiről és hátrányairól zajlott szakmai beszélgetés a Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) Pécsen. A programon prof. dr. Varga István, az MCC Magánjog Műhely vezetője, Magyarország korábbi választottbírája és Steffen Hindelang, a University of Uppsala jogászprofesszora vitatta meg gondolatait a téma kapcsán.

Mohay Réka

Forrás: MCC

Fotó: Nagy Laura

Mi a választottbíráskodás? 

A választottbíróság egy olyan jogintézmény, amit két vagy több fél választ annak érdekében, hogy vitás ügyeket vagy konfliktusokat rendezzenek. Ez azt jelenti, hogy a felek együtt állapodnak meg abban, hogy egy sajátos testület, azaz a választottbíróság fogja megoldani a vitát, és nem a hagyományos, állami bíróság. 

A szakértők elmondták, az államok is lehetnek a magánjog alanyai, s bizonyos, gyakran a nemzetközi kereskedelem vagy beruházások területét érintő vitában előfordulhat, hogy egy állam és egy magánszemély, jellemzően egy cég áll egymással szemben. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogy az állam állami mivoltát akár visszaélésre is felhasználhatja az adott ügyben, így a külföldi gazdasági szereplőnek biztonságosabbnak tűnhet egy választottbírói fórum felkérése, azonban az előnyök mellett hátrányai is lehetnek ennek.

Mi lehet az előnye? 

A választottbíróságok sokszor sokkal gyorsabban döntenek, mint a hagyományos bíróságok. Ez segít abban, hogy a viták ne húzódjanak évekig. 
Amikor nemzetközi kereskedelmi ügyekről van szó, a választottbíróságok gyakran lényegesen hatékonyabbak a különböző jogrendszerű országok közötti viták rendezésében. 

Az eljárások gyakran diszkrétebben zajlanak, és a döntéseket nem kell nyilvánosságra hozni, ez a diszkréció szempontjából fontos lehet a felek számára. A felek továbbá tudják befolyásolni a bíróság összetételét és eljárási szabályait is.

És a hátrányok? 

A választottbíráskodás költséges lehet, mivel a feleknek kell fizetniük a bírák és az eljárás költségeit. A választottbíróságok döntése általában végső, és csak nagyon korlátozott a jogorvoslat lehetősége. 

A választottbíróságok döntései nem bírnak precedensértékkel, tehát nem hoznak létre jogi precedenst a jövőre nézve. 
Az állami bíróság általában az összes árnyalatát ismeri a jogvitáknak, rengeteg ügy kerül elé, ezért előfordulhat, hogy jobban meg tudja ítélni, mint a nemzetközi választottbíróság. 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában