2023.12.30. 14:00
Így lett „hangyás” Pécs kereskedelme a Horthy-korszak elején
November második hétvégéjén mintegy 40 előadó részvételével tartották meg a 8. Pécs-Baranya évszázadai című országos helyismereti konferenciát a Tudásközpontban. A Csorba Győző Könyvtár által szervezett tanácskozás számtalan érdekfeszítő témái közül lapunk ez alkalommal Kaposi Zoltán gazdaságtörténész, a PTE professzorának előadását ismerteti, aki baranyai vármegyeszékhely kereskedelmének 1921 és 1930 közötti változásairól számolt be.
A Hamerli a legnagyobb pécsi üzemek közé tartozott
A kutató mindennek előzményeként a dualizmuskori Pécs történetének gazdasági vonatkozásaival indított ismertetve, hogy ekkoriban a város nagyon gyors fejlődést produkált, ugyanis ezen időszak volt a gyáriparosodás ideje, amikor Pécs meghatározó ipari központtá, a Mecsektől délre eső területek piacközpontjává vált.
A gyáripari üzemek tehát az Angsterek, Hamerliek és Zsolnayk jól ismert üzemei mellett számos kisiparos, Kaposi Zoltán hasonlatával élve mai nevén mikrovállalkozás működött az alapvetően kispolgári városban.
Mindebben a törést – mint előadásából kiderült – az első világháború, majd az azt követő 33 keserves hónapon keresztül tartó szerb megszállás okozott. E két esemény által együttesen okozott hét év nyomor és szegénység jelentős visszaesést okozott a békeidők eredményeihez képest – így a professzor.
A kutató kitért arra is, hogy a Trianon után létrejött új országok vámhatárokat húztak, ami piacvesztést okozott Pécsnek. Ennek kedvezőtlen eredményei a kereskedelemben is jelentkeztek: a forgalom visszaesett és nagy volt az infláció.
Az előadás egyik legérdekesebb részében a professzor beszámolt arról, hogy milyen nagyfokú változást jelentett az 1898-ban alapított Hangya Szövetkezet 1922-es megtelepedése Pécsett. Kaposi Zoltán szavai szerint Magyarország legnagyobb kereskedelmi szervezetét az első világháború előtt a pécsi kereskedőknek eszük ágában sem volt beengedni a városba, részben azért, mert a Hangya kisemberekre apellált, elsősorban őket szolgálta ki.
A kutató úgy folytatta, hogy 1920 után a Hangyát jelentős kormányzati hátszéllel és hitelekkel támogatták. Központi üzletüket a Jókai téren nyitották meg és további négy helyen működtek. Kaposi Zoltán előadása szerint a hangya a mai az országban működő élelmiszerláncokhoz hasonlóan a nagy termelőktől olcsón vásárolta portékáit, azokat felhalmozta, majd az országban jelenlévő mintegy kétezer üzletébe szállította ki.
E jól felszerelt üzletek, minden, a napi megélhetéshez szükséges terméket árultak. Az 1923-ban 50-55 ezres lélekszámú Pécsen 2558 taggal rendelkeztek, valamint Rácvárosban, Szederkényben és Olaszon fiókszervezetekkel is. Taglétszámuk a városban 1928-ra érte el a legnagyobb számát, mintegy 2500 taggal.
Eközben a 1920-as évek közepére a város a Dél-Dunántúl kiemelkedő kereskedelmi központjává vált, elsősorban a nagykereskedelem felfutásának köszönhetően. Ebben az időszakban ez elsősorban állat-, azon belül is szarvasmarha-, sertés- és lókereskedelmet jelentett. E változások ugyanakkor – derült ki az előadásból – éppen a kisembereket célzó Hangya Szövetkezeteknek nem tett jót.
Szintén különösen érdekes része Kaposi Zoltán előadásának, hogy még a nagy 1932-es gazdasági világválság előtt számos régi nagy pécsi kereskedő, köztük az Alt és Böhm csődölt be, ami szintén megzavarta a város gazdaságát. Mindeközben 1927 és 1930 között a munkanélküliek száma több mint megháromszorozódott, létszámuk ekkora több mint 1500-ra emelkedett.
