Mehet a levesbe az ország legnagyobb terepasztala

Elsők között költöztek be 38 évvel ezelőtt a Pécsi Kulturális Központ Újmecsekalján lévő épületébe a vasútmodellezők. Most pedig utolsóként távozhatnak onnan, emlékeikkel együtt. Az ország egyik legnagyobb terepasztalát nem tudják elvinni onnan, nincsen helye sehol a városban. Szétszedni nagyon nehéz, újjávarázsolni még macerásabb, de mindez csupán elmélkedés, mert helyszín hiányában ötletelni is felesleges.

– Hónapokkal korábban jártam a városházán, egy megbeszélés okán - idézte fel az előzményeket Ténai László klubelnök, aki civilben informatikus. - Ott közölték velem, hogy ahol most vagyunk, az az épület szinte életveszélyes, ezért be kell zárni. Ezt szomorúan tudomásul kell vennünk, nincs mit tenni ellene.

– Sokan mások is így jártak, ebben semmi egyedi sincsen.
– Pontosan így van, de számunkra semmilyen használható, áthidaló megoldást sem vázoltak fel. Tették ezt úgy, hogy évtizedeken keresztül rendeztünk kiállításokat, nagy sikerű börzéket, összejöveteleket. A tagok befektetett munkája is teljesen elvész, amit mi legalább 80 millió forintra értékelünk, ennyi idő távlatában. Eddig sem kértünk pénzt, most sem tesszük, csak egy olyan, a mostaninál akár kisebb termet szeretnénk, ahol tovább létezhetünk.

– Nem találnak semmilyen menekülő vágányt sem találnak?
– Az ülésen, ahol meghallgattak, azt javasolták, vegyük fel a kapcsolatot a helyi vasúti igazgatósággal, mégis csak hasonlítunk hozzájuk, igaz, kicsiben. Megtettem, ellátogattam hozzájuk. Ott tudtak volna talán fedelet adni, de az állandó bérlet árát képtelenek lettünk volna megfizetni. Azt javasolták, kérjünk anyagi forrást a várostól a költségeink fedezésére. A forgás hamar visszatért a kezdőpontra, ez egy olyan aprócska körvasút, ahol nincsen elágazás.

– Nem is látják az alagút végét?
– Jelen pillanatban még sötét a jövőkép. De bármit is hozzon a holnap, mi nem fogjuk feladni. Nem öt perce kezdtük a dolgot, de most mindenki csalódott. Ráadásul a közösségi terek száma állandóan csökken, jelenleg szintén ez történik. Pedig ide járnak gyerekek is, igyekszünk őket szépre, jóra tanítani, kinevelni az új generációt. Sokaknak volt állandó program minket meglátogatni, ám ennek hamarosan nem lehet realitása. Ezért fontos rólunk most még fényképeket készíteni, mert a házra hamarosan lakat kerül. Akkor válik minden az enyészeté, ha mi kitesszük innen a lábunkat. A felújításban nem bízunk, az rengeteg forintba, időbe kerül, nekünk viszont hamarosan indulnunk kell. Bár célállomás nélkül, ami a vasúton nem megoldás!

Háromszáz méter sín

A pécsi vasútmodellezők jelenleg még egy 80 négyzetméteres részben élnek, ahol mintegy 25 négyzetméteres az évtizedek óta készülő, fejlődő asztal. A sínek hossza 300 méter, csúcsra járatva, látványosságként 14 szerelvény, akár 150 kocsi is közlekedhet rajta. A leghosszabb útvonalat egy mozdony, megállásokkal együtt, 15 perc alatt képes bejárni, betartva az itt is érvényes forgalmi szabályokat.