Nehéz időszakon van túl az ágazat

Bár úgy tűnt, hogy a koronavírus-járvány árnyékából már sikeresen ki tudtak lépni az állattartók, a háború miatt újabb gondokat kaptak a nyakukba. Már az év elején, januárban tombolt a madárinfluenza hazánkban, utána pedig az egész évünket végigkísérte. Óriási károkat okozott a rettegett kór: egy Békés vármegyei, mintegy 2000 mulard kacsát tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma, számolt be erről az agrarszektor.hu. Ezek után pedig nem volt megállás, és szinte hétről hétre számoltak be újabb és újabb fertőzésekről. A madárinfluenza nagyon komoly szakmai kihívást jelent továbbra is, mivel védekezni lehet ellene, de nincs százszázalékos védelem. Ha pedig a tartástechnológiát meg kell változtatni, akkor ezek megint csak beruházásigényes fejlesztések lesznek.

A sertéságazat régóta döcögős úton mozog, ezt az idei év is jól alátámasztotta. Márciusban arról szóltak a hírek, hogy a sertéspestis európai megjelenésével megtorpant a sertéshús exportja, és mivel az ázsiai exportpiacok bezárultak, jelentős mennyiségű áru ragadt Európában, ami az árak csökkenését vonta maga után. A szakértők szerint a megváltozó fogyasztói szokások miatt Európában a jövőben fellendülhet a baromfihús fogyasztása, ugyanakkor egy friss felmérés szerint Németországban a megkérdezetteknek már csak az egyötöde fogyaszt minden nap húst, illetve a felmérésben résztvevők fele tudatosan korlátozza a húsfogyasztását.

A statisztikai hivatal adatai alapján hazánk élőmarha-exportja idén január–júniusában 1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Magyarország élőmarha-importja 23 százalékkal nőtt. A marhahúsexport mennyisége 9 százalékkal, értéke 7 százalékkal csökkent. A marhahúsimport volumene 20 százalékkal, értéke 8 százalékkal esett vissza a megfigyelt periódusban. Az alacsony fogyasztást jól mutatja, hogy a hazai húsfogyasztást hagyományosan a gabonával takarmányozott baromfi (17 kg/év/fő) és sertéshús (15,8 kg/év/fő), illetve az ezekből készült feldolgozott termékek fogyasztása határozza meg, míg a marha- és borjúhús (1,1 kg/év/fő) fogyasztása elenyésző.