A történelmen átívelő emberi tragédiák megismerése erősítheti az emlékezetkultúránkat

Mohay Réka

Fotó: Laura Nagy

Február 12-én, hétfő este teltházzal zajlott a „Hadifogoly magyarok a nagy háborúban” című kiállítás finisszázs rendezvénye, filmvetítéssel egybekötött szakmai esemény a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. Az érdeklődők zsúfolásig megtöltötték a rendezvénytermet.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) pécsi képviselete és a Magyar Összetartozás Intézet által megvalósított kiállítás zárórendezvényeként a Szamár-sziget rabjai című filmet vetítettük le. A film keletkezésének körülményeiről, az alkotó, Margittai Gábor mesélt a pécsi közönségnek. „Ez a történet is egy olyan elfeledett fejezete az első világháborúnak, mely alapjaiban szabhatja át a közemlékezetet” – mondta az intézet igazgatója.

A Fekete-tenger második legnagyobb szigete első sorban mindenkinek, mint turisztikai desztinációként lehet ismerős. Ez nem is csoda, hiszen Szardínia rendkívül gazdag kulturális örökségben és hagyományokban, bár azt kevesen tudják, hogy a területnek számos magyar vonatkozása is van, azonban ez nem feltétlenül a gondtalan üdüléshez kapcsolódik.Szardíniától úszásnyi távolságra található az egyik kevésbé ismert melléksziget, Szamár-sziget, mely gyönyörű mediterrán táj, a magyar történelem egyik sötét fejezetének szemtanúja.

1915 karácsonyától 1916 nyaráig több tízezer osztrák-magyar hadifogoly hajózott be a szigetre, ahol szörnyű körülmények között tizedelődött tovább a „Balkáni halálmars” során amúgy is töredékére zsugorodó hadifogoly állomány. A mintegy 85 000 fogolyból mindösszesen 8000-en térhettek csak haza.

Az első világháborús hadifoglyok sorsát bemutató kiállítást több mint 500 látogató, számtalan diákcsoport tekintette meg a Művészetek és Irodalom Házában.