2024.04.16. 17:48
Navracsics Tibor Baranya fejlesztési terveiről tájékoztatott
Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter dr. Horváth Zoltán főispán vendégeként április 16-án Pécsre érkezett, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt a Baranya Vármegyei Kormányhivatalban. A megbeszéléseket követően Navracsics Tibor sajtótájékoztatót tartott a kormány Baranyára irányuló fejlesztési terveiről.
– A mai sajtótájékoztató ürügye, hogy a január 1. óta folytatott vármegye látogatás keretében most Baranya vármegyére került a sor – mondta Navracsics Tibor.
Fotó: Laufer László
– Túl vagyunk már a vármegyék felén, amelynek során a területi közigazgatásban felhalmozott tapasztalatok iránt érdeklődöm a kormányhivatalok vezetőjétől, a főispánoktól, illetve a járási hivatalvezetőktől, és általában ezt az alkalmat arra is felhasználom, hogy a térség politikai szereplőivel, országgyűlési képviselőivel, vármegyei közgyülési elnökével, illetve adott esetben polgármestereivel is meghányjuk-vessük a jelen helyzetet és a jövőre vonatkozó terveket
– fogalmazott a miniszter.
– Különös jelentősége van ennek itt most Baranya vármegyében, hiszen az első dél-dunántúli vármegye, amelyet felkerestem, és talán Önök is tudják, hogy amikor megalakult a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, akkor már komoly munkában voltunk egy nagy, térségi gazdaságfejlesztési komplex program kialakításában. Amikor kiválasztottuk, hogy melyik területet érintse ez a komplex gazdaságfejlesztési program, az adatok elemzése után viszonylag hamar arra a következtetésre jutottunk, hogy Dél-Dunántúlnak kell lennie ennek a nagy térségnek – hangsúlyozta Navracsics.
Navracsics összegezte a jövőbeli célokat
– Korábban általában egy nyugat-keleti fejlettségi lejtőről beszéltünk, és azt mondtuk, hogy Nyugat-, Északnyugat-Magyarország az, amely a legfejlettebb térségeket foglalja magában, Budapesttel együtt, és ehhez képest az északkeleti országrész az, amelyik alul maradt a fejlettség tekintetében. Az elmúlt évek statisztikai adatai azonban egyre határozottabban mutatják azt, hogy a kormány ipartelepítési és gazdaságfejlesztési politikájának köszönhetően az északkeleti országrész elkezdte a felzárkózást. Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza olyan ipari központokra váltak ma már, amelyek a rohamosan korszerűsödő közlekedési infrastruktúrára támaszkodva nem csak be tudnak kapcsolódni most már egyértelműen a gazdaság vérkeringésébe, de látszik, hogy önálló felhajtóerővel is rendelkeznek. Az ország déli része az, ami igazán bajban van, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld, éppen ezért a figyelmünket erre a két térségre összpontosítottuk, és a kettő közül is Dél-Dunántúl az, amely egy különös és kiemelt figyelmet érdemel. Az elmúlt 34 év egyértelmű vesztese a Dél-Dunántúli térség, amely 1990 előtt, elsősorban Pécs gazdaság és térségszervező erejére támaszkodva az akkori nemzetgazdaság egyik fontos alközpontja volt. Az elmúlt 34 év egyik szomorú fejleménye viszont az, hogy részben a demográfiai folyamatok, a belső vándorlási folyamatok, részben pedig a gazdasági szerkezet-átalakulás következtében Pécs elveszítette azt a térségszervező vonzerejét, amelyet 1990 előtt birtokolt – állapította meg a miniszter.
– Értelemszerűen a kormánynak az a feladata, hogy előbb egy komplex tervvel, amelyet a térségi szereplőkkel egyeztetünk, később pedig a konkrét tennivalók terén is megadjuk minden segítséget az itteni szereplőknek, a gazdasági szereplőknek, a politikai szereplőknek, az itt élő állampolgároknak, hogy Dél-Dunántúl ismét visszatérhessen a magyar felzárkózás és a magyarországi gazdasági fejlődés élvonalába
– hangsúlyozta Navracsics.
– Az elmúlt időszak közlekedési infrastruktúra fejlesztési tervei is már ennek szolgálatában álltak, legyen szó akár a rövidesen átadandó M6-os szakaszról, amely lehetővé teszi azt, hogy Baranya vármegye az eddigieknél jobb és korszerűbb közlekedési infrastruktúrával csatlakozhasson az ország más térségeihez. Hasonlóképpen tervezés alatt van, illetve most már a kisajátítási folyamat végén áll a mohácsi Duna-híd megépítésének előkészítése, amely az ottani kikötő megépítésével és korszerűsítésével egy logisztikai központot hoz létre, így a Duna déli részén nyitva Szerbia és Horvátország felé, és abban bízhatunk, hogy ezzel a térséget a Balkán kapujává, fontos gazdasági csomópontjává is teheti.
A jövőre vonatkozóan ugyanígy terveink vannak arra, hogy a Pécs-Pogányi Repülőtér is az eddigieknél hangsúlyosabb szerepet tölthessen be a térség gazdaságában. Illetve szintén törekszünk arra, hogy Pécs szomszédságában minél hamarabb létrejöhessen az úgynevezett Pannónia Ipari Park, és lehetőség szerint egy olyan befektetési központtá váljon, amely a szűkebb és a tágabb térséget egyaránt lendületbe hozza – fogalmazott Navracsics Tibor.
– Most tehát Baranyán a sor. A kormány egyértelműen arra összpontosít, hogy a déli országrészek felzárkóztatása mellett Baranya is kapja meg azt a kezdőlökést, amely lehetővé teszi, hogy az északkeleti országrész már sikeresen felzárkózó régióihoz és városaihoz hasonlóan, itt Baranyában és egyébként Somogyban és Tolnában is meginduljon az a felzárkózási folyamat, gazdasági növekedés, amely középtávon már meghozza az itt élők számára is az egyre emelkedő jólétet.
Ebben segítséget jelent Horvátország schengeni csatlakozása is. Abban bízunk, hogy azáltal, hogy szabadon átjárhatók lesznek a már meglévő határátkelő helyek is – és ne vessük el annak a reményét, hogy esetleg a jövőben újabb határátkelők, csatlakozási pontok jönnek létre –, az a több évtizedes álma is megvalósult Pécsnek, hogy ki tudja teljesíteni a gazdasági kisugárzását a tőle délre eső területekre is, és Eszékkel együttműködésben itt a baranyai, szlavóniai térség ismét egy gazdasági térséggé nőhet össze, hiszen valaha ezt Trianon előtt egy ezer szállal egymáshoz kötődő gazdasági, kulturális és családi kötelékekkel is egymásba fonódó térséget jelentett, amely egyértelműen további segítséget jelentett a térség gazdasági profiljához. Abban bízom tehát, hogy az elkövetkező időszak döntései, és aztán pedig a döntéseket követő cselekvések végre lehetővé teszik azt, hogy a dél-dunántúli régió komplex gazdaságfejlesztési terve lépésről lépésről megvalósuljon, és ezáltal Pécs ismét visszakapja azt a központi jellegét, amely nemcsak a kulturális életben, de a nemzetgazdaságban is kitüntetett helyen biztosít a város számára. Minderről egyeztettem itt a térség politikai szereplőjével is, és egyébként korábban még a kamara vezetőivel is – tájékoztatta a sajtó képviselőit a miniszter.
Navracsics Tibor válaszolt a kérdésünkre, mely arra irányult, hogy mely szektorokban, mely területeken lehet várni munkahelyteremtést Pécsen és környékén.
– A Mohács 500 program keretében egy kitüntetett jelentőségű cél az, hogy Mohács minél hamarabb nemcsak Dél-Magyarország, de lehetőség szerint Délkelet-Európa egyik logisztikai központjává is váljon. A kikötő mellett a mohácsi híd a közúti összeköttetést is megteremti, amely távlatosan – reményeink szerint – azt is jelenti, hogy nem csak Horvátországgal, hanem Szerbiával is sokkal intenzívebb közúti kapcsolata valósul meg ennek a térségnek. Ez önmagában magával hozhatja a logisztikai munkahelyek teremtését, a kereskedelem fellendülését, és ehhez kötődik még az is, hogy a térségen belül akár a repülőtér, akár az ipari park révén, abban bízunk, hogy további külföldi befektetést is sikerül ide vonzani a térségbe, amely az itt lévő ipari hagyományokkal és ipari képzettséggel bíró munkaképes lakosság számára további munkahelyeket is jelent.
Ezzel együtt ez nyilván maga után hozza a szolgáltatóipar megjelenését és megerősödését is. Hasonlóképpen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése reményeink szerint további lehetőséget ad, akár a mecseki, a Pécs környéki, a villányi borvidéknek, akár pedig Harkány számára a gyógyturizmus további felrendülésének és ezáltal további munkahelyek teremtésének – mondta el Navracsics Tibor.
