Interjú dr. Horváth Zoltánnal

2024.02.01. 20:00

Az a cél, hogy minél több vidéken élő találja meg az agrárágazatban a boldogulását

A kormányhivatalok együttműködésével nemcsak ügyfélbarát közigazgatás valósítható meg, hanem olyan fejlesztések is, amelyek sikeresen csökkenthetik az ország egyes területei között jelen lévő különbségeket – többek között erről is beszélt lapunknak dr. Horváth Zoltán, a kormányhivatal főispánja.

Fülöp Zoltán

Fotó: Laufer László

– Az idei évben tíz éve lesz, hogy megbízták a Baranya Vármegyei Kormányhivatal vezetésével. Ennyi év után tartogat még izgalmas kihívásokat a hivatali munka?

– Az elmúlt egy évtizedben sokszor beszéltem már a kormányhivatali rendszer sokszínűségéről, és arról, milyen sokféle feladatot látunk el, mennyi különböző szakterület találkozik itt. Ez már önmagában is bőven tartogat kihívásokat, arról nem is beszélve, hogy nemcsak a körülöttünk lévő világ változik rohamos tempóban, de maga a kormányhivatal is. Régóta igaz, hogy itt is csak a változás az, ami állandó.

– A legújabb nagy változás, hogy az idei évtől már nem a Miniszterelnökség, hanem az újonnan létrehozott Területfejlesztési és Közigazgatási Minisztérium irányítása alá tartoznak a kormányhivatalok. Mit jelent ez az önök által végzett munka szempontjából?

– Maga a jogszabály is úgy fogalmaz, hogy a korszakos kihívásoknak való megfelelés teszi szükségessé, hogy a területfejlesztés színterén önálló minisztérium jöjjön létre, amely az aktuális szakma- és nemzetpolitikai céloknak megfelelve, a korábbinál hatékonyabb módon tud részt vállalni a kormányzati feladatok elvégzésében. Ehhez ennek a tárcának át kellett venni azokat a hatásköröket is, amelyek a modern államszervezet eredményes működtetése szempontjából fontosak. Ebben a folyamatban – természetesen – a kormányhivataloknak ezután is lényeges szerep jut.

– Milyen előnyökkel járhat az új minisztériumi struktúra?

– Az államigazgatás, az önkormányzatok, a területfejlesztés és az uniós források egy szaktárcába terelése megteremti annak lehetőségét, hogy a döntéshozók az eddiginél is hatékonyabban összehangolják Magyarország fejlesztéspolitikáját. Ahogy azt Navracsics Tibor miniszter is hangsúlyozta, a kormányhivatalok együttműködésével nemcsak ügyfélbarát közigazgatás valósítható meg, hanem olyan fejlesztések is, amelyek sikeresen csökkenthetik az ország egyes területei között jelen lévő különbségeket. Én bízom benne, hogy ennek a fejlesztéspolitikának Baranya vármegye aktív részese lesz, hiszen a vármegye adottságai jók, a fejlesztéseknek pedig van és lenne helye.

– A hátrányos helyzetű térségek gazdasági mutatóikban nemcsak a fejlett régióktól, hanem az országos átlagtól is elmaradnak. Mi a helyzet Baranyában e tekintetben?

– A gazdasági lemaradás a gyakorlatban magasabb munkanélküliséget, alacsony termelékenységet, aszimmetrikus gazdasági szerkezetet jelent és Baranya vármegyében is van olyan terület, ahol van még e tekintetben fejlesztési potenciál. Ugyanakkor a vármegye egészét tekintve nagyon kedvező a kép: 2023 decemberében a nyilvántartott álláskeresők száma 10 609 fő volt, ez 749 fővel (6,6 százalékkal) kevesebb, mint egy évvel korábban, és nagyjából a fele a koronavírus-járvány miatti 2020. évi csúcsnak. Az is jól mutatja, mennyire sokat javult a baranyai foglalkoztatottság, hogy tízezer fő körüli álláskeresői létszámra a vármegyében utoljára a mérések megkezdésekor, 1991-ben volt példa.

– A foglalkoztatási adatok tehát Baranyában is sokat javultak. Mennyiben járulhattak ehhez hozzá a kormányhivatal által megvalósított különböző munkaerőpiaci programok?

– A két legnagyobb foglalkoztatási projektünkben az elmúlt közel kilenc évben összesen több mint 30 ezer álláskeresőnek tudtunk segíteni. Ez nagyon nagy szám. Bár ezek a programok 2023 végén lezárultak, már megterveztük a folytatásukat és bízunk benne, hogy a korábbi programok sikerét az újabb GINOP Plusz és TOP Plusz programok viszik majd tovább, amelyek jelentős forrásokkal tudják támogatni a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok képzését, elhelyezkedését, és ezáltal hozzá tudnak járulni a baranyai gazdaság további erősödéséhez.

– Baranya köztudottan agrár­vármegye. Ha kicsit kitekintünk az országhatárokon túlra, azt látjuk, hogy az európai gazdálkodóknak komoly problémáik vannak. Mi a helyzet e tekintetben szűkebb pátriánkban?

– A hazai gazdatársadalom és a döntéshozók kapcsolatát – néhány nyugat-európai országtól eltérően – alapvetően a kiegyensúlyozottság és az együttműködési szándék jellemzi, de az itt is elmondható, hogy az utóbbi időszakban komoly nehézségekkel kellett szembenézniük a mezőgazdaságból élőknek. Azon dolgozunk, hogy az európai uniós Közös Agrárpolitikai Stratégiai Terv módosítása során figyelembe vegyék a magyar gazdák kéréseit, egyszerűsítsék a támogatásokhoz való hozzáférés feltételeit, csökkentsék a felesleges adminisztratív terheket. Magyarországon azt szeretnénk, hogy minél több vidéken élő ember találja meg az agrárágazatban saját és családja boldogulását. Az mindenesetre biztató, hogy Baranya vármegyében 2023-ban közel 3700 gazdálkodó összesen 11,8 milliárd forint alapszintű és kiegészítő jövedelemtámogatáshoz juthatott.

– Végezetül ejtsünk szót a 2024. évben várható legfontosabb célkitűzéseiről is!

– Ahogy korábban is említettem, a kormányhivatal tevékenysége nagyon sokszínű, többek között az önkormányzatok működésének felügyelete is kormányhivatali hatáskör. E szempontból a 2024. év kiemelt eseménye a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása, amelyet ezúttal az európai parlamenti választásokkal egy időben, június elején tartanak. A rendszerváltás óta ez az első alkalom, hogy rendhagyó módon nem közvetlenül a választást követően, hanem csak hónapokkal később, október elején fog megszűnni a jelenlegi képviselő-testületek megbízatása. Abban nincs újdonság, hogy a mi feladatunk továbbra is az, hogy ha indokolt, törvényességi felhívással fellépjünk a szabálytalanságok ellen.

– Mennyiben jelent ez többletmunkát a kormányhivatalban?

– Az új képviselő-testületek felállásáig tartó átmeneti időszakban a jelenlegi képviselő-testületek teljes jogkörrel rendelkeznek majd, azonban lényeges, hogy a joggyakorlásuk rendeltetésszerű legyen, azaz csak a halaszthatatlan, a folyamatos munkához mindenképpen szükséges, határidős döntéseket hozzák meg. Egyfajta önmérsékletet kell tanúsítani mind a döntések, mind a gazdálkodás területén, lehetővé téve, hogy a jelentős, hosszú távú kérdésekben már az új képviselő-testület határozhasson. Egyes települések életében ez vélhetően nem lesz zökkenőmentes. A kormányhivatal elsősorban arra készül, hogy a felmerülő problémák során szakmai segítséget nyújtson, illetve – ha szükséges – felügyeleti intézkedéssel segítse elő a törvényes működést.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában