látomás

2020.10.30. 17:30

Mi lesz az életünkkel? Vidnyánszky Attila jóvoltából Pécsen kiderül

Nemzetközi szinten is többszörösen díjnyertes beregszászi produkció, Csehov Három nővére látható november elején három alkalommal a Pécsi Harmadik Színházban.

Mészáros B. Endre

– A Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében indítottuk el ,,Határtalan város – Határtalan színház” elnevezéssel azt a programsorozatot, amelynek eredményeként Pécs a külhoni magyar színházak befogadó- és játszóhelye lett. Eddig 18 társulat közreműködésével 46 produkcióból 237 előadást tartottunk – vázolja az előzményeket Vincze János, a Harmadik Színház igazgatója.

Majd hozzáteszi: – A legintenzívebb együttműködésünk a beregszászi társulattal alakult ki. Velük és a debreceni színházzal közösen hoztuk létre az Ezeréves a Pécsi Egyházmegye rendezvénysorozatában Vidnyánszky Attila rendezésében T. S. Eliot: Gyilkosság a székesegyházban című művének előadását, amelynek a Bazilikában rendezett premierjét a Duna TV egyenesben közvetítette.

A beregszászi társulat azóta több előadással szerepelt már a Pécsi Harmadik Színházban (Háy János: A Pityu bácsi fia, Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné, Örkény István: Tóték, Boccaccio: Dekameron és Szigligeti Ede: Liliomfi). Most a Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila költői-látomásos rendezésében Csehov talán legismertebb drámáját, a Három nővért játsszák november 3–4-én három alkalommal. Ebben az értelmezésben a Három nővér elsősorban az elmúló, de elmúlni mégsem tudó gyermekkor drámája. A Prozorov-ház lakói és vendégei saját testükben, akár valami élő börtönben viselik emlékezetüket, miközben egykoron megélt sorsuk irányítja mozdulataikat. A beregszásziak Három nővérének legégetőbb, legfájóbb kérdése az, hogy: mi lesz velünk?, mi lesz az életünkkel?

– A Három nővérben egyszerre használom egy széles, kiterített tér egészét, amelyben minden szereplő szinte végig jelen van – mondja Vidnyánszky Attila. – Bárhonnan nézzük a történetet, bármelyik szemszögből figyeljük is az eseményeket, a néző mindig a saját perspektíváját kapja, és eldöntheti, hogy mikor mit figyel, melyik szereplő sorsát követi. Ehhez a színpadon minden ponton hiteles színészi jelenlét szükséges, és a színpadon folyamatosan egy létezés, egy állapot, egy hangulat jelenik meg a történet helyett.

Csehov legrejtelmesebbnek tartott drámájában az idő is főszerepet játszik: a szereplők egyszerre mindhárom időben léteznek: saját gyermekkoruk aktív újraélőiként, a jelen tükröződéseiként és a jövő reménykedő várományosaiként.

A produkció 2006-ban a lengyelországi Kalisz nemzetközi színházi fesztiválján szerepelt, és Vass Magdolna a legjobb női, Trill Zsolt a legjobb férfi alakítás díját kapta, Szűcs Nelli különdíjban részesült. Vidnyánszky Attila 2009-ben pedig megkapta érte (is) Moszkvában a Mejerhold-díjat.

Itt jegyezzük meg, jön még egy különleges darab Pécsre a jövő héten, 3-án és 4-én a Zsolnay Színházban, az E78-ban Móricz Zsigmond Árvácskájának 18 éven felüli változatát játsszák, többek között Kulka Jánossal az egyik szerepben.

Ezek is érdekelhetik