Fertői Miklós számtalan fából készült ritkaságot restaurált

– A restaurátori szakma igen különleges. Ön miért választotta ezt?

– Mindig is volt affinitásom az ilyen dolgokhoz, így érettségi után egy neves faipari szövetkezethez jelentkeztem, ahol faszobrászokat képeztek. Kitanultam a szakmát, és a szövetkezetnél maradtam. Külföldre gyártottunk bútorokat, amelyeknek én készítettem a díszítését. Pár év múlva a Janus Pannonius Múzeumba – akkor Baranya Megyei Múzeumigazgatóságnak hívták – kerültem, és közben a Képzőművészeti Egyetemen elvégeztem a restaurátori szakot. Aztán nyugdíjazásomig, egy kis megszakítással, a múzeumnál dolgoztam.

– Mit ért a megszakítás alatt?

– A rendszerváltás után, amikor már lehetett vállalkozni, én is alapítottam egy céget, amely a nagy, budapesti szállodákból vásárolta fel a bútorokat. Nagyon sok olyan bútor került hozzám, amelyet egykor én faragtam. Ezeket újítottuk fel, majd értékesítettük. A vállalkozásom egyébként ma is megvan, ezen keresztül vállalok még különböző restaurálási feladatokat.

– Van olyan munkája, ami kiemelkedik a többi közül?

– A pécsi irgalmasrendi templom restaurálása például ilyen. Ami ott fából készült – oltárok, mellékoltárok, gyóntatószékek, ajtók –, annak a felújításán én is dolgoztam. Akkor a teljes templomot helyreállították, restaurálták a festményeket, üvegablakokat is. A múzeumi munkák közül pedig a tájházprogramot emelném ki. Amikor restaurátorként dolgoztam, akkor jöttek létre ezek szerte a megyében, és akkor még a múzeumhoz tartoztak, amíg többségük ma már önkormányzati fenntartásban áll. Rengeteg fabútor került a tájházakba, amelyek mind az én kezem ügyében voltak.

– Miből áll a restaurálási munka?

– Vannak sztenderd folyamatok, amiken végigmegyünk. Amikor megérkeznek a bútorok, a tisztítás és a fertőtlenítés az elsődleges. Ezek után pótoljuk a hiányokat, lehetőleg olyan módon, ahogy annak idején készült, tehát a hagyományos technikákat alkalmazzuk. Amikor ezzel is megvagyunk, akkor pedig megfelelő módon konzerválni kell a bútort, hogy megóvjuk az állagát.

Tárlat is nyílt a restaurált tárgyakból

Fertői Miklós az elmúlt években már számtalan fából készült tárgyat restaurált a legkülönbözőbb korokból. Felújította többek között a siklósi vár reneszánsz stílusú, 16–17. században készült bútorait is, amelyekből egy kiállítás is nyílt. A pécsi székesegyház egyik tornyában egy fakereplő található, azt is ő restaurálta. A keresztény hagyomány szerint nagypénteken nem szólalnak meg a templomi harangok, Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A kereplőre azért van szükség, hogy nagypénteken és nagyszombaton azzal hívják misére a hívőket.