Múlt héten bemutatták a Pécs története nagymonográfia negyedik részét

– Mi született meg eddig? 

– Az első rész az őskortól a püspökség alapításáig, a második 1009-től a török hódoltságig, a harmadik 1543-tól 1686-ig mutatja be a város történetét. Elhagyva a kronológiát, a harmadik kötet után most a hatodik lát napvilágot, ez a a dualizmus, a polgárosodás, az iparosodás időszaka. Azért döntöttünk így, mert az idáig tartó kétszáz évről még sok alapkutatás hiányzik. Így várhatóan megelőzi majd a megjelenésben a város XX. századi történetét feldolgozó 7. és 8. kötet is. 

– Mit írt meg a könyvben? 

– Két fejezetet: a szellemi élet és a művészetek, a szabadidő és a hétköznapok világáról, valamint az épített környezet és a lakáskultúra változásáról. Ezekben szó esik a különböző egyesületekről, a múzeumalapításról, az irodalom, a zene és a képzőművészet jelentősebb alakjairól és alkotásairól, a színház és a mozi működéséről, a sport és a vendéglátás kultúrájáról, valamint a város modernizálódásáról is. 

– Milyen érdekességekre hívná még fel a figyelmet? 

– A kötet a XIX. század közepi Pécs bemutatásával kezdődik. Nagy Imre Gábor a városvezetés és várospolitika témakörét ismerteti, Kaposi Zoltán a gazdasági változásokat, a népesség, valamint a társadalom alakulását járja körül, Csibi Norbert az egyházakkal, felekezetekkel, Pásztor Andrea a közoktatással, Szlanyinka Éva és Vonyó József az 1. világháborúval és annak következményeivel foglalkozik. 

– Mi jellemzi leginkább a várost ebben az időszakban? 

– A modern gyáripar és a nagyüzemi bányászat megjelenése gyors gazdasági fejlődést eredményez, emellett jelentős városfejlesztő tényezőként értékelhető az, hogy számos állami intézmény kerül Pécsre. A város lakossága megháromszorozódik: 15 ezerről közel ötvenezerre nő, átalakul a lakosság etnikai és felekezeti összetétele. A város bekapcsolódik a vasúti közlekedésbe, épülnek a közművek, megindul a tömegközlekedés. Ekkor épül fel a funkciójukat ma is ellátó középületek nagy része (városháza, színház, vasútállomás) és alakul ki a ma is ismerős városkép. Mindebben az is szerepet játszott, hogy Pécs a Dél-Dunántúl versenytárs nélküli nagyvárosa volt. 

– Mennyire szól ez a könyvsorozat a pécsi polgárokhoz?

– Az alapítvány számára nem csak az a fontos, hogy a nagymonográfia tudományos alaposságú mű legyen, hanem az is, hogy közérthető stílusa és a nagyszámú illusztrációk (fotók, térképek, táblázatok) révén ismeretterjesztő jelleggel a pécsieket is elérje.

– Hol érhető el a megjelent négy kötet?

– Az első kettő sajnos már elfogyott, a 3. és a 6. kötet nagy árengedménnyel megrendelhető a Pécs Története Alapítvány honlapján.