2022.08.31. 12:36
Közép-Európa összefogásának jelképe is lehetne az 1526-os mohácsi csata
Négy év múlva lesz a ötszázadik évfordulója a magyar szempontból tragikus kimenetelű mohácsi csatának. A felvezető években számos előadásra, programra kerülhet sor. Hétfő délután Pécsett a Jakováli Hasszán pasáról elnevezett dzsámiban előadássorozatot tartottak, amely „Baranya a Hódoltságban” címet viselte.
Hogy pontosan hol zajlott le a mohácsi csata az már több évtized óta foglalkoztatja a kutatókat. Jelen esetben Pécsett két kutatócsoport dolgozik azon, hogy pont kerüljön eme kérdés megválaszolására. Az egyik csoportot Papp Norbert, a PTE tanszékvezető egyetemi tanára és Fodor Pál professzor az MTA Bölcsésztudományi Intézetének címzetes főigazgatója vezeti, akik kutatásaik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a csata a Sátorhelyen található emlékhely közelében zajlott. A másik kutatócsoportot, Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója képviseli, az ő véleménye szerint a döntő ütközetre Majsnál kerülhetett sor.
Míg Pap Norberték többek között korábbi kutatásokra, újabb feltárásokra, emlékekre, régi térképekre, beszámolókra és nem utolsósorban az új technológia segítségére hagyatkoznak, addig Bertók Gáborék a Majs környéki terület fémdetektoros kutatására építenek, mivel ők abból indulnak ki, hogy a területen rengeteg török, illetve a magyar sereg által kilőtt puskagolyó van, ami pontosan meghatározhatja a csata helyszínét. A csata helyének döntő bizonyítéka, azonban újabb tömegsírok előkerülése lenne, amely egyelőre várat még magára.
A hétfői előadásra mind a két felet meghívta Pintér Beáta, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. kezelésébe tartozó Jakováli Hasszán Dzsámi tárlatvezetője, ám a rendezvényen a baranyai múzeum igazgatója nem tudott részt venni egyéb elfoglaltsága miatt.
A hétfői előadáson Pap Norbert a „Török puskák a mohácsi csatában” című előadásában kitért arra is, hogy nemrégiben egy olyan lelet került elő, ami szerinte azt bizonyítja, hogy a Bertók Gáborék által megtalált majsi lövedékek nem 1526-ból, hanem későbbről, 1687-ből származnak. Egy másik előadó, Kitanics Máté, a mítoszokról, az eltűnt, nem létező leletekről beszélt, de halhattunk előadást Kanász Imrétől is, a Nagyharsány gyűjtemény vezetőjétől az 1687-es második mohácsi csatáról, illetve megnézhettük, milyen ruhát, fegyverzetet viseltek a szigeti hősök.
Hóvári János korábbi törökországi konzul, történész, megemlítette előadásában, hogy a mohácsi csata jelképe lehet a közép-európai összefogásnak, hiszen II. Lajos seregében rengeteg külföldi harcolt, többek között csehek, akik közül 6000 Mohácsnál esett el. Ennyi cseh katona egyetlen egy csatában sem esett el azóta a határaikon kívül.
