Személyes módon vall a város felfedezéséről Bolemant László

 Most a Magyar Írórezidencia program weboldalán jelent meg a felvidéki származású, Budapesten élő szerző képes beszámolója. Rövid, naplószerű feljegyzéseiben sokban reflektál a Zsolnay Negyed felfedezése közben látottakra, a pécsi kiállításokon megcsodált műalkotásokra.
„Ma a gyár aranykorát bemutató Gyugyi-gyűjteményt nézem meg. Az emeleten a historizmus, a földszinten a szecesszió műtárgyai a századfordulóról. Színek, formák, mind egy-egy tökéletes mű… Elgondolkodtató. Társadalmi-politikai rendszereket, háborúkat, nagy távolságokra történő szállításokat, őket birtokló tulajdonosokat éltek túl, és most itt vannak előttem, akár meg is érinthetném a fényes felületüket” – írja a szerző.

Több múzeumot is felkeresett, amelyek szintén nagy hatással voltak rá „A geometria varázsa már gimnazista koromban elkápráztatott, Vasarely ugyanúgy, mint később Escher, új térbeli dimenziókat nyitott meg számomra…” – vall Káptalan utcai élményeiről. Meglátogatta a Magányos cédrus alkotóját is: „Csontváry Kosztka Tivadar Múzeum – a képek lenyűgöznek, a tiszta fények, világos házfalak, hajnali derengés, valószerűtlen égi fényjátékok, éjszakai városi kikötőből induló halászcsónakok érzékelhető hűvös padjai. Castellamare tengerpartján a fiatal gyárépületek sejtett falain még elmerengek, de vár a Baalbek óriásvászna, egy helyiségben harmadmagával”.

Az író az elektromos közösségi biciklit, a Pécsikét is kipróbálta, annak ellenére, hogy eleinte egy rendszerhibás darabbal próbálkozott. Így hódította meg a Tettyét is, közben több fotót készített. Az utolsó itt töltött napjára is visszaemlékezik. „Egy kis kitérőt teszek az egyik benzinkútra, hogy megvegyem a napilapot, amelyben a velem készült riport olvasható. Sikerült, a benzinkutas azzal jött be, hogy az utolsó darab van már csak. Igen, ez az én példányom. A délutáni vonattal hazautazom. Köszönöm, Pécs!” – zárja naplóját Bolemant László.
A beszámoló itt érhető el.