Zongorán alkot új világot

2023.05.21. 11:30

Lantos Ferenc festményei zenei köntösben is elvarázsolják az országot

Apagyi Mária zongoraművész napjainkban leginkább már Balatonberényben él, mindemellett emblematikus alakja a pécsi kultúrának. Férjével, Lantos Ferenc festőművésszel kidolgozták a zenei és vizuális művészeti oktatás integrált rendszerét, alap-, közép- és felsőfokon a zongora és az improvizáció tanára volt évtizedeken át, s több könyvben fogalmazta meg pedagógiai eredményeit.

M. B. E.

Fotó: Laufer László

Jó tíz évvel ezelőtt jártam Balatonberényben, ahol a Lantos-ház békével, nyugalommal, színes geometriai absztrakt képekkel varázsolt el. Még élt a híres festőművész, Apagyi Mária pedig vidám arccal, barátságos szavakkal fogadott.

Mindkét emberből sugárzott a nagy emberek csendes, soha nem tolakodó bölcsessége, az élet szeretete. Sajnos Lantos Ferenc 2014 óta már nincs közöttünk, de a felesége sem külsőleg, sem belsőleg semmit sem változott. Nem látszik rajta a kor, a kedvessége, a közvetlensége is a régi. Valójában kétlaki életet él, hetente egy-két napot gyakran Pécsett tölt, van ugyanis egy külön szobája a férjével együtt alapított Martyn Ferenc Szabadiskolában a Tettyén. Most pedig itt találkoztunk.

– Mióta nyugdíjas? 

– Megközelítőleg negyedszázada, de semmit nem változtat ez a tény az életemben, s nem vágytam erre sem én, sem Feri, a férjem. Dolgoztunk, alkottunk tovább, mert minket a munkánk határoz meg. Segítem a szabadiskolát, írom a könyveimet, és tanítok időnként a PTE Művészeti Karán is. Szóval mindig voltak szakmai, társadalmi tennivalók, amit meg kellett oldani, szaporodnak az emberi kapcsolatok is, így észre sem veszem, ahogy múlik az idő. 

– Mikor alapították a Martyn Ferenc Szabadiskolát?

– Találkozásunk első pillanatától kezdve ezen dolgoztunk, tulajdonképpen a megismerkedésünk is ennek köszönhető 1968-ban. Az iskola aztán a Nevelési Központ keretein belül 1985-ben jött létre. Bejárok még napjainkban is ide szakmai programokra, koncertekre, most például egy tanári koncerten vettem részt. Másrészt szakirányú továbbképzést szervezünk a PTE-n „Spontán és megtervezett alkotás” címmel, de még pontosabb, ha úgy nevezem, hogy interdiszciplinitás a művészetben. Itt a különböző művészetek közti átjárhatóságot keressük, ezen kapcsolatokra építkezik az oktatás, az előadások, és tíz tantárgyat tervezünk a témakörben.

– Valóban így ismerkedett meg Lantos Ferenccel?

– Igen, zenetanárokkal érkeztem ide, s arról folyt a vita, hogy micsoda gondot jelent a gyerekeket állandó gyakorlásra késztetni, hogy miként lehetne ezt könnyebbé, játékosabbá tenni. A neves pécsi festőművész pedig épp beugrott egy kávéra, s rögtön nekiszegeztük a kérdést. Ő azt válaszolta, hogy próbáljunk meg az aktuális zenei gyakorlással kapcsolatos vizuális feladatot is kiadni, mert képi megközelítésben a zenét is másképpen fogják fel, és észre sem veszik majd a gyakorlás szükségességét, csak lelkesen haladnak előre. Én már másnap kipróbáltam ezt az oktatásban, aztán folyamatosan beszámoltam neki a részletekről, idővel pedig ebből házasság lett, majd szabadiskola is. 

– Hogy telnek a berényi hétköznapok?

– Napi többórás zongorázással. Gyakran szerepelek ugyanis Lantos Ferenc-kiállítások megnyitóján, ahol a képekkel kapcsolatos hangzásokat adok elő. Most például a Balatonfüredi Zsdrál Galériában – ugyancsak pécsi a tulajdonosa, Zsdrál Márkó – egy Lantos-tárlat keretében előadói és oktatói programot hirdettünk „Kapcsolatok a zene, a természet és a vizualitás között” címmel május közepére. Azzal foglalkozunk, hogy melyek az összemérhető dolgok, arányok vizuális területen, a mozgásban, a matematikában és a zenében. Az ellentétek, a szimmetriák, az aszimmetriák, vagyis a közös nevezők a különböző művészetekben. Ez a műhelymunka tulajdonképpen a Ferivel kitalált 1986-os utrechti kísérletünk újragondolt folytatása, de most Nemes Judit képzőművésszel közösen irányítjuk és hangszeres játékosok, valamint vállalkozó szellemű festők és rajzolók vehetnek részt minden korosztályból, hogy a művészetek közti átjárókat keressék. Az itt született munkákat pedig kiállítjuk. 

– Mi a helyzet a Lantos-hagyatékkal? 

– Több területen is jönnek újdonságok. Készül például róla egy új könyv, és több tárlata is nyílik. Továbbá volt az évezred kezdetén egy könyvsorozat a képeiből, ennek tervezem a folytatását a „Balaton arcai címmel”. Valamint lesz a „Vizuális kalandozások”-sorozatának is egy harmadik kiadványa térbeli plasztikáiról, színpadterveiről, meg nem valósult zománcmunkákról, nyakláncokról, színes ablakokról, iskolai zászlókról, könyvjelzőkről. 

– Azért néha lazít is? 

– Berényben van kertem, ott időnként füvet nyírok és gyakran kertészkedem.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában