Az égbe emelte a hallgatóságot az orgona-szaxofon kettős

Amikor a templomban megszólal az orgona, az emberre rátelepszik egy hangfátyol, mintha bársonyos dallamok simogatnák a lekét. Ha pedig ez a templom a látványában és hangulatában is monumentális Pécsi Bazilika, akkor a csodás hangok hallatán úgy érezheti, nincs is olyan messze innen a mennyország. 

És ezt az éteri muzsikát lehet még fokozni! Szamosi Szabolcs (a Filharmonia Magyarország jelenlegi vezetője, de akkor még a Bazilika orogonaművésze volt) találta ki a kilencvenes évek közepén, hogy az orgona kíséretével hangszeres szólistákat hívott meg (elsőként Dés László jazzszaxofonost) közös játékra. Azóta ennek az orgona – szóló hangszer kettősnek a  sajátos varázsa az egész országban elterjedt (hegedűvel, trombitával, fúvósokkal, csellóval népi hangszerekkel, dobbal stb) a hétvégén pedig újra az első felállás következett  a Pécsi Baszilikában, Szotyori Nagy Gábor ült a billentyűknél, és Nagy Viktor szaxofonozott. Időközben azért annyit változott a színpadkép, hogy a közönség a padokban ülve kivetítőn láthatja a zenészeket, s ettől sokkal élőbb a koncert – bár az igazi az volt, amikor Jan Garbarek a Bazilika közepén fújta hangszerét, a Hilliard Ansemble négytagú énekegyüttes tagjai pedig négy szólamban énekelve a templom négy sarkából elindultak középre. Nos, ez az orgona-szaxofon felállás is sokkal látványosabb lenne, ha legalább a szólista lent játszana a tér közepén, és onnan felelgetne a karzaton megszólaltatott orgona hangjaira.

Hogy milyen volt most péntek este a pécsi hangverseny? Nos, ha létezne olyan hogy tánczene orgonára, akkor az közelítené meg leginkább az est üzenetét. Felcsendült tucatnyi mű a másfél órás előadásban, s minden egyes orgonadarabot orgona-szaxofon kettős követett. S valószínűleg Benny Goodman soha nem gondolta, hogy egyszer a virtuóz hegedűművésznek, Paganininek egyik caprice művére született jazzátirata egyszer majd orgonával közös játékkal megy egy templomban. 

A hangversenyben felcsendült szimfonikus költemény éppúgy, mint színházi muzsika vagy jazzkompocíció, összességében egy végtelenül harmónikus zenei tengeren utazott a közönség, melyből csak az zökkentette ki, amikor az orgona harsányan, érdesen, nagy erővel zárta le a kompozíciókat. Nem voltak virtuóz szólók, sokkal inkább az összecsiszolt közös könnyed dallamos játékról szólt ez az est. S valóban a szférák közt járhatott a hallgatóság, mert mennyei zene szólt, drámai befejezésekkel, s ez a muzsika kedvet teremtet azoknak is az orgonazenéhez, akik csak egyházi dallamokkal azonosítják a hangszert. S még egy adalék: a Pécsi Bazilika háromnegyedrészt telt meg a hangversenyre, az viszont elgondolkodtató, hogy a közönség négyötöde nő volt.  Azt pedig nem árt tudni, hogy az augusztusi OrgonaPont pécsi sorozat augusztus 25-én 20 órakor ugyancsak a Bazilikában zárul, ekkor az orgona és az ének kettőse következik és József Attila, Weöres Sándor versek is előkerülnek a Fényesség gyúljon című műsorban, ahol Kővári Péter kezeli az orgonát Szirtes Edina Mókus énekesnőt kísérve.

Szférák zenéi

Szotyori Nagy Gábor orgona, Nagy Viktor szaxofon