2023.12.21. 07:00
Fenyő helyett borókából készült a karácsonyfa régen
A pécsi Janus Pannonius Múzeum botanikusának segítségével közelítünk a karácsonyi ünnepkör mára elfeledett szokásaihoz. Dénes Andrea az ünnepi dekorációnak használt növények széles skáláját, és a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket mutatja be.
Egykor – kezdte a kutató – elég sok növénynek volt fontos szerepe a karácsonyi ünnepkör szokásaiban, de teljesen más fajoknak, mint manapság. Még a karácsonyfa állítása is viszonylag új dolog – hangsúlyozta.
– A magyarországi nagyvárosokban a 20. század elejére, vidéken azonban csak a század közepére terjedt el a fenyőfa állítása. Érdekesség, hogy eleinte néhol nem is fenyőfát, hanem szintén örökzöld rokonát, a közönséges borókát díszítették fel karácsonyfaként
– mondta, hozzátéve, hogy a magyar vidék ugyanis nem bővelkedik fenyőfákban, a boróka viszont akkoriban sokfelé közönségesnek számított.
Napjainkban ilyentájt a piacokon a fenyőfák mellett sokan kínálnak fagyöngyöt és magyalágakat is. Ezek újabb keletű szokásként, angolszász vidékekről jutottak el hozzánk. Talán utolsóként, Amerikából érkezett az „anti-karácsonyfaként” induló, majd karácsonyi dekorációvá váló feldíszített manófa is.
A botanikus jelezte, hogy a pécsi piacon fagyöngyöt, seprőzanótból kötött „manófát” és lucabúzát is bárki vásárolhat. Itt kedves szokás már régóta örökzöldekkel kötött csipkebogyó- és galagonyacsokrokat is kínálni ünnepi dekorációnak és karácsonyi temetőcsokornak. A régi karácsonyok legfontosabb növényei, mint a dió, az alma, a fokhagyma is megvásárolhatók a piacokon, mindegyikhez több karácsonyi hiedelem is kötődött.
A fenyőfa állítása karácsonykor, német eredetű szokásként, a kutatók szerint talán azért terjedhetett el könnyen nálunk is, mert volt valami hasonló előzménye. Ez a Paradicsom közepén álló fára is utaló, a termékenységet, az örök életet, a fejlődést, a gyarapodást jelképező karácsonyi életfa vagy termőág.
A karácsonyfa-állítás ideje előtt ugyanis tüskés ágakat, örökzöldek hajtásait vagy kiszáradva fásodó kórókat díszítettek fel almával, dióval, mézeskaláccsal, cérnára fűzött pattogatott kukoricával karácsonyra. A díszes ágakat a karácsonyi asztal fölé függesztették vagy egy edénybe rögzítették.
A termőághoz sokféle növényt használtak, köztük a borókát, a kökényt, az akácfát, tövises lepényfát, szúrós csodabogyót, sőt hatalmasra nőtt lágyszárúakat is, mint a közönséges bojtorján vagy a foltos bürök kórója, és nagyon ritkán fagyöngy is előfordult – osztotta meg Dénes Andrea.
