2024.01.12. 14:00
Takáts Gyula pécsi ifjúsága alatt született a Király utcában olvasható vers
A Szent Flórián téri kocsmában született a tűzoltók védőszentjéhez intézett költemény, amely a Király utcai versoszlopokok egyikén is helyet kapott. Az itt szereplő sorok bemutatását Takáts Gyula művével folytatjuk.
Az eddig bemutatott költemények szerzői közül az egyik leghosszabb életút Takáts Gyulának adatott meg, a somogy megyei Tabon 1911-ben napvilágot látott Kossuth-díjas költő, író, műfordító, kritikus, tanár és múzeumigazgató 2008-ban, 97 esztendősen hunyt el Kaposváron.
Tanulmányait a pécsi egyetemen végezte, s itt, az 1930-as években született meg A pécsi Flórián-korcsmában című verse (eredetileg így, a régies helyesírással), 1937-ben a Válasz folyóirat lapjain is megjelent.
Jó szent Flórián, büszke égi szent,/ neved korcsmánk cégére volt: / római díszben, ős rangod szerint,/ védted a káptalani bort.
– szól a költemény első négy sora, amelyet a Király utcai járókelők is olvashatnak.
Egy későbbi interjúban a költő az alábbi módon nyilatkozott a vers születésével kapcsolatban, mely a második világháború nyugtalanító előszelét megtapasztaló lelkületben fogant.
– Tatay Sándorral és Weöres Sándorral ültünk a Flórián kocsmában, és ettünk orosz halat, kevés pénzünk lévén, és nagyon kitűnő vörösbort ittunk erre a halra, amelyik amúgy is megkívánja. A versnek a hangulata abban a beszélgetésben fogant meg, amely abban az időben az erősen pusztuló ormánságról folyt. Fülep Lajos, ennek hirdetője is atyai jó barátunk volt. Az a világ izgatott bennünket, hogy mi lesz éppen a Drang nach Ostennek az idejében a mi kis országunkkal. A pécsi Flórián kocsma előtt álló Flóriánnak a szellemét kértem, hogy ha majd kigyullad fölöttünk a ház, hát azért gondoljon ránk is, és ne csak a bort őrizze, hanem öntsön ránk, löttyentsen ránk egy kis vizet is, hogy ne legyen olyan nagy az ország égése. Sajnos, nagy lett az ország égése – nyilatkozta a költő 1978-ban Garai Gábornak a Kortárs folyóiratban.
Takáts Gyula, amint Tüskés Tibor irodalomtörténész is megállapította, reneszánsz ihletettségű, sokoldalú költő volt, aki versek mellett prózaírással, valamint képzőművészettel is foglalkozott. Líráját átjárta a somogyi népköltészet hatása, tájnyelvi megfogalmazásai.
A versoszlopon is idézett vers címzettjét a pécsi Flórián téri mészkőszobor jeleníti meg. A tűzoltók védőszentjének eredeti, már erősen megromlott állapotú homokkő elődje, mely az 1920-as években készült, a Tűzoltóság Engel úti épülete előtt található. A ma is látható alkotás eredetijét 1926-ban Zichy Gyula megyés püspök szentelte fel. Az eredeti alkotó Kozma Erzsébet, aki a székesegyház altemplomában látható stációk domborműveit is készítette. Érdekesség, hogy a mai Flórián téren, a török időkben egy közkút állt, majd ennek helyére 1825-ben került egy Szent Flórián-szobor, tehát már a Kozma Erzsébet-féle alkotás előtt is a szent szobra állt itt, s vélhetően, bár nem egyértelmű, hogy mikor, de a tér is a szoborról kaphatta elnevezését – amint arra Wéber Adrienn összeállítása is utal a Csorba Győző Könyvtár blogján.
