Sok hagyomány tartozik a húsvéthoz, fotókon, ahogy mi őrizzük itt Baranyában őket (galéria)

 Baranyában kiemelkedik a zengővárkonyi tojásmúzeum, ahol húsvét táján külön programok színesítik az ünnepet. A készülődés során nemcsak itt, hanem az otthonokban is színes, díszes tojások, tojásfák készülnek. 

A templomokban nagycsütörtökön Jézus utolsó vacsorájára emlékeznek. A katolikus egyházban egyedül nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja az, amikor nem ünnepelnek szentmisét. 

A szombat esti vigiliát és a vasárnapi feltámadási misét követően visszatér a templomokba a nagypénteken elnémult harangszó, az öröm a liturgiában is megmutatkozik. 
A néptáncosok, hagyományőrzők húsvét hétfőn locsolkodásra, közös ünneplésre gyűltek össze, a hagyomány szerint nagyböjtben ugyanis nem tartottak táncos, zenés mulatságot, egyedül a lányok énekes, mondókás körtánca, a karikázó volt engedélyezett ebben az időszakban. Hasonlóképp a bólyi Emmausz-járás, a pincelátogatás is a közös, a böjt utáni ünnep örömével telt összejövetelt jelentett és jelent a mai napig azok körében, akik őrzik e hagyományt. 

A vallási gyökerekhez kevésbé kötődő, mégis meghatározó hagyományelem a nyulak és a nyuszik kapcsolódása az ünnephez, ez inkább a gyermekek, a játékos húsvéti feladványok szereplője szokott lenni. A húsvéti tojás viszont a feltámadásra is utal, a kemény, élettelennek tűnő tárgy, amelyből új élet fakad, a sziklasírra és az újjászületésre is utal a keresztény szimbólumrendszer keretein belül.