A pécsi és a modern stílus pozitívumait gyúrja össze

Nagyszerűen szerepel eddig az NB III. 2019/2020-as kiírásában a Szentlőrinc labdarúgócsapata, hiszen a második helyen várja a Pécs mögött, hogy újrainduljon a vírushelyzet lecsengésével a bajnokság. Ez részben a látványos kombinatív támadójátéknak köszönhető, de a védelem és a kapusok is biztos lábakon állnak. Az alakulat mindössze 10 gólt kapott 19 találkozón, aminél csak az éllovas PMFC szedett be kevesebbet, kilencet. Ez pedig nagyban köszönhető Hajagos Tamás és Pacéka Norbert helytállásának, valamint az ő felkészítőjüknek, Antal Sándornak, aki egészen különleges módon került mostani pozíciójába. A szakember ezt idézte fel a klub honlapjának adott interjújában.

Mostani megbízatása előtt Hollandiában dolgozott, az új kaland pedig 2018 májusában kezdődött. Akkor éppen hazaugrott és Pincehelyi Zsolttal beszélgetett egy kávézóban, amikor megérkezett a klub szakosztályvezetője, Kovácsevics Csaba.

– Viccelődve megkérdeztem tőle, nem kell-e nekik egy kapus. Azt válaszolta, az nem kell, de egy kapusedzőre szükségük lenne a nyártól, mert tudták, Kovácsevics Árpi elmegy a PVSK-hoz. Visszamentem dolgozni Hollandiába, de nem hagyott nyugodni a dolog. Beszéltem róla a párommal, aki abszolút nem zárkózott el attól, hogy hazajöjjünk – s miután minden szerencsésen összejött, július közepén már itthon is voltunk. Ha akkor nem találkozunk véletlenül abban a kávézóban, még mindig Hollandiában vagyok – mesélte Antal.

Bár edzői tapasztalatai még nem voltak, de a korábban tanultakat remekül adja át.

– Csak arra tudtam hagyatkozni, amit annak idején a kapusedzőimtől kaptam. Sok év tapasztalatát használhattam fel, ráadásul sokáig nem akárkitől tanulhattam, mint idősebb Bogyay Zoli bácsitól. Volt egyfajta pécsi stílus, amit ő nevelt belénk, ami manapság sajnos kezd eltűnni. Mostanában mindenki ugyanúgy mozog, én viszont a kettőt próbálom ötvözni: mindkét stílusból kiszedem a jót, és azt adom tovább – folytatta, hozzátéve, folyamatosan van mit csiszolni, nagy baj lenne, ha mindennel elégedett lenne.

Két nagyon jó kapusuk van

Antal Sándor méltán lehet büszke a felnőtt kapusaira az eddig mutatott teljesítményük miatt, de mint mondta, nem csak ezért szeret velük dolgozni. Eszméletlen a munkabírásuk, jegyezte meg, a halálon túl is csinálnak még kettőt a gyakorlatból, amit kért tőlük. Viszont azzal is jár nehézség, hogy két ilyen remek kapus dolgozik a kezei között.

– Nagyon hálás és nagyon hálátlan helyzet ez egyben. Van két nagyon jó kapusom, de csak egy védhet. Ráadásul ez nem az a poszt, ahol ki-be rakosgatja az ember a játékosokat. Hálás a helyzetem azért, mert gyakorlatilag nem tudok hibázni, bármelyiket teszik be, jól járunk. Ugyanakkor a másikat is tűzben kell tartani, ami nem könnyű dolog. De ebben is hatalmas szerencsém van: amikor például Pacéka Norbi megtudja, hogy nem ő kezd a hétvégén, talán ha egy percig látszik csak rajta a csüggedtség. Utána máris ugyanúgy dolgozik tovább, sőt, igyekszik beletenni még egy kis pluszt is – mondta.