Hírek

2008.10.19. 06:07

Életfogytiglan után is van élet?

Életfogytiglan. A szó keményen hangzik, de a legtöbbször korántsem azt takarja, amit jelent. Húsz vagy harminc év után a bűnözők feltételesen szabadlábra kerülhetnek. Igaz, a jelenlegi szabályok szerint a legsúlyosabb büntetési tételnek létezik ténylegesen letöltendő formája is, ám 2010-től ez enyhülhet.

Fábos Erika - Dián Tamás

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] Ma ha valakit tényleges életfogytiglanra ítélnek, az azt jelenti, hogy az ítélkező bíró kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét
[/caption]Lehet, hogy kissé profánul hangzik, de nem mindegy, hogy kit mikor ítélnek életfogytiglani fegyházbüntetésre. Az elmúlt húsz évben többször is változott a legsúlyosabb büntetés szabályozása, vagyis az a legkorábbi időszak, amikor a büntetés-végrehajtási bíró határozhat az elítélt feltételes szabadlábra helyezéséről. Jó példa erre a csengelei rém, vagyis L. János esete. A férfi a magyar kriminalisztika legkegyetlenebb bűncselekményét követte el, amikor 1988. augusztus 15-én segített egy ismerősének szerelmi bosszúból felgyújtani egy tanyát. Mintegy száz liter benzinnel borították lángba az épületet, ahol hét ember – egy csecsemő, három gyermek, egy férfi, egy idős nő és egy ikerterhes kismama – égett halálra.

A tömeggyilkost 1989. január 26-án kötél általi halálra ítélték, ám ő fellebbezett, s mivel időközben a halálbüntetést eltörölték, a büntetése fegyházban letöltendő életfogytiglani szabadságvesztésre változott. Abban az időszakban még nem létezett a tényleges életfogytig tartó elzárás, az akkor hatályos szabályozás szerint L. János legkorábban 20 múltán kérvényezhette a feltételes szabadlábra helyezését. Ma már tudjuk, hogy óriási szerencséje volt. Ha tettét egy évvel korábban követi el, kivégzik, három évvel későbbi ítélet esetén pedig már 25 esztendőt kellett volna várnia a szabadulásra. Megúszta a tényleges életfogytiglant is, amelyet csak 1999-ben vezettek be. A férfit néhány hete ki engedték a fegyházból, Csengelén pedig azóta félnek az emberek, mert még a börtönben egyszer azt mondta: ha kijut, bosszút áll. A vele foglalkozó büntetés-végrehajtási szakemberek viszont állítják: L. János magatartásával olyannyira nem volt probléma, hogy még azokat a viselkedési szabályokat sem kellett számára előírni, amelyek pedig általában a feltételesen szabadulók körében általánosak.

A kriminológus állítja: a súlyos büntetés miatt nem lesz kevesebb gyilkosság

Az, hogy épp milyen a legsúlyosabb büntetési tétel szabályozása, semmilyen hatással nincs az adott időszakban elkövetett életellenes bűnügyek számára. Dr. Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgató-helyettese szerint ennek az az oka, hogy a legtöbb gyilkosság egyáltalán nem kitervelt: inkább egészen hétköznapi konfliktusok elfajulására vezethető vissza. „Amikor egy veszekedés során elszabadulnak az indulatok, senki sem mérlegeli a várható következményeket – mondta. – Ezért sem a súlyosbítás, sem pedig az enyhítés ténye nem köszön vissza a statisztikákból.”

Ma ha valakit tényleges életfogytiglanra ítélnek, az azt jelenti, hogy az ítélkező bíró kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Ebben az esetben az illető csak a köztársasági elnök által adott kegyelemmel szabadulhatna – ilyenre azonban a rendszerváltás óta még nem volt példa. A „hagyományos” életfogytiglan esetében jelenleg húsz év az a minimális, rács mögött eltöltendő időszak, amelynek leteltével a büntetés-végrehajtási bíró mérlegeli a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét. Az ítélethozatal során természetesen meghatározható ennél hosszabb idő is, s az adott idő letöltése sem jelent mindig szabadulást, hiszen a döntés szólhat arról is, hogy az elítélt maradjon a fegyházban. De a tapasztalatok azt igazolják, hogy a bíróság által megjelölt első mérlegelési határidőnél megítélik a feltételes szabadulást.

Ez persze nem ugyanaz, mintha az illető letöltötte volna a büntetését. A feltételek ugyanis szigorúak: bizonyos időközönként jelentkeznie kell a kijelölt pártfogójánál, a rendőrség is bármikor ellenőrizheti, dolgoznia, illetve tanulnia kell, külföldre csak engedéllyel mehet, sőt: olyan rendkívüli szabályokat is betartathatnak vele, mint a kocsma, vagy bizonyos barátok, ismerősök kerülése. Ezek a szabályok 15 éven keresztül érvényesek, s ha ez idő alatt az illető újabb bűncselekményt követ el, a tényleges tett súlyánál sokkal szigorúbb elbírálásra számíthat: akár 20 évre újra rács mögé vonulhat.

A leghírhedtebb magyar bűnözők és bűncselekményeik

A magyar kriminalisztika egyik leghírhedtebb alakja, Kiss Béla az akkoriban világszerte ismert cinkotai sorozatgyilkos. 1916-ban egy cinkotai férfi hét nagy fém tartályt fedezett fel. Ezekben megtalálták Kiss Béla felesége, a felesége szeretője, valamint huszonkét további nő alkoholban tartósított földi maradványait. Kiss Béla elesett a háborúban, így elfogni nem tudták.

Pándy András belga-magyar állampolgár az alapos gyanú és a vádirat szerint 1986 és 1990 között brutális kegyetlenséggel megölte hat hozzátartozóját, s a házaiban talált csontokból és más emberi maradványokból ítélve további négy-hét ember haláláért felelős. A holttesteket feldarabolta, s a háza pincéjében savban oldotta fel. A megmaradtakat a közeli vágóhídra vitték műanyag zsákokban.

Magda Marinkot a magyar ügyészség nyolc gyilkossággal vádolta. A sorozat 1993. december 19-én kezdődött, amikor Magda szerb társaival meggyilkolta H. A. vállalkozót és feleségét a kecskeméti otthonukban, valamint az éppen náluk lévő szerb férfit is kivégezték. Leghírhedtebb ügye az volt, amikor 1994. január 23-án megölte a szegedi neves cukrászt, Z. Nagy Bálintot, feleségét és 16 és 10 éves gyermeküket.

Balogh Lajost, a százhalombattai sorozatgyilkost 1995-ben 25 évre ítélték 4 ember meggyilkolásáért. A brutális férfi napokkal a gyilkosság után is visszament az áldozatokhoz, és megerőszakolta őket. Körülbelül tizenhét év múlva szabadulhat.

Szabó Zoltán, a balástyai rém. 1998 áprilisa és 2001 augusztusa között négy nőt ölt meg. Jogerősen életfogytiglanira ítélték 2004 szeptemberében.

Bódi Zsolt a körúti lövöldöző néven vált ismertté. 2000-ben a férfi egy családi veszekedés után öngyilkos akart lenni, de inkább egy budapesti gyorsétteremben lelőtt két embert, kettőt pedig megsebesített. Azt mondta: túlságosan is boldogok voltak. A bíróság másodfokon úgy döntött, ezentúl soha léphet szabad emberek közé.

2002. május 9-én délben az Erste Bank móri fiókjában egy perc alatt fej- és mellkaslövésekkel kivégeztek nyolc embert. Az eddigi legbrutálisabb bankrablás a magyar bűnüldözés és igazságszolgáltatás talán legnagyobb fiaskójával párosult. Kaiser Edét ítélték el a bűncselekményért, aki ott sem volt. A valódi elkövető, Nagy László öngyilkos lett a börtönben, társának, Weiszdorn Róbertnek a büntetőügye pedig még folyamatban van. Az ügyre a nyomozással együtt egymilliárd forintot költött az állam.

A tényleges életfogytiglanra ítéltek is kiszabadulhatnak?

A Büntető Törvénykönyv passzusait harminc éve fogadta el a parlament és azóta már 80 alkalommal módosították. A legújabb módosítások tervei között szerepel, hogy a mostani 18-ról 21 évre emelik a fiatal felnőttek korhatárát, átalakítják a javítóintézeti nevelés szabályait, és a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés eltörlését is tervezik. Ez utóbbi azt jelentené, hogy 2010 után egyetlen életfogytiglanra ítéltet sem lehetne megfosztani a feltételes szabadlábra helyezés megvizsgálásának esélyétől. (A tényleges életfogytiglan jelenleg sem külön büntetési tétel: csupán azt jelenti, hogy az ítélkező bíró kizárja a feltételes szabadulás lehetőségét.)

Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket Magyarországon jelenleg tizenhárman töltik, őket a Szegedi Csillagbörtönben, nyolc cellában tartják fogva. Mindannyiukat emberölésért ítélték el. A tényleges életfogytiglan eltörlése számukra is esély lehet a szabadulásra, mivel a feltételes szabadlábra helyezés megfontolása rájuk is vonatkozik. Persze, ennek ellenére megtörténhet, hogy valaki élete végéig a cellájában marad, mivel a feltételes szabadlábra helyezés megvizsgálása csupán egy lehetőség. Még a börtönbeli példás viselkedés sem garancia a kedvező elbírálásra, mivel az új BTK szerint a büntetés-végrehajtási bíró az illető által elkövetett bűncselekményt is figyelembe veszi majd, amikor arról dönt, ki helyezhető feltételesen szabadlábra.

A halálbüntetés nélküli jogrendekben általában a kegyelem lehetősége nélkül életfogytig tartó börtönbüntetés számít a lehetséges legsúlyosabb büntetésnek. Néhány országot kivéve csak kiskorúakat nem lehet életfogytiglanra ítélni. Az életfogytiglan szerepe, valamint tényleges időtartama országonként különböző. Ausztriában például 20 évet szabnak ki, de 15 év után már feltételesen szabadulhat az elítélt. A belga büntetőjogban ugyanez az időtartam már csak tizenhárom év, ráadásul az első ízben elítéltek esetében már a büntetés harmadánál megvizsgálják a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét – vagyis az illető négy év és négy hónap után már búcsút is inthet a börtönnek. Visszaesők esetében a 13 év kétharmadánál merül fel először a szabadulás esélye.

Az Egyesült Államokban 2006-ban hozták a legkevesebb halálos ítéletet – összesen 114-et – 1976 óta (a legfelsőbb bíróság akkor vezette be újra a tengerentúlon ezt a büntetésnemet). A csúcsot 1996-ban jegyezték fel, 317 ilyen bírói döntés született. A kivégzések száma is csökken: tavaly 50 ítéletet hajtottak végre. Az Egyesült Államok 50 államából 38-ban alkalmaznak halálbüntetést. Ezekben az államokban jelenleg több mint háromezren várnak kivégzésre.

Fábos Erika - Dián Tamás A kriminológus állítja: a súlyos büntetés miatt nem lesz kevesebb gyilkosság Az, hogy épp milyen a legsúlyosabb büntetési tétel szabályozása, semmilyen hatással nincs az adott időszakban elkövetett életellenes bűnügyek számára. Dr. Kerezsi Klára, az Országos Kriminológiai Intézet igazgató-helyettese szerint ennek az az oka, hogy a legtöbb gyilkosság egyáltalán nem kitervelt: inkább egészen hétköznapi konfliktusok elfajulására vezethető vissza. „Amikor egy veszekedés során elszabadulnak az indulatok, senki sem mérlegeli a várható következményeket – mondta. – Ezért sem a súlyosbítás, sem pedig az enyhítés ténye nem köszön vissza a statisztikákból.” A tényleges életfogytiglanra ítéltek is kiszabadulhatnak? A Büntető Törvénykönyv passzusait harminc éve fogadta el a parlament és azóta már 80 alkalommal módosították. A legújabb módosítások tervei között szerepel, hogy a mostani 18-ról 21 évre emelik a fiatal felnőttek korhatárát, átalakítják a javítóintézeti nevelés szabályait, és a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés eltörlését is tervezik. Ez utóbbi azt jelentené, hogy 2010 után egyetlen életfogytiglanra ítéltet sem lehetne megfosztani a feltételes szabadlábra helyezés megvizsgálásának esélyétől. (A tényleges életfogytiglan jelenleg sem külön büntetési tétel: csupán azt jelenti, hogy az ítélkező bíró kizárja a feltételes szabadulás lehetőségét.)

Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésüket Magyarországon jelenleg tizenhárman töltik, őket a Szegedi Csillagbörtönben, nyolc cellában tartják fogva. Mindannyiukat emberölésért ítélték el. A tényleges életfogytiglan eltörlése számukra is esély lehet a szabadulásra, mivel a feltételes szabadlábra helyezés megfontolása rájuk is vonatkozik. Persze, ennek ellenére megtörténhet, hogy valaki élete végéig a cellájában marad, mivel a feltételes szabadlábra helyezés megvizsgálása csupán egy lehetőség. Még a börtönbeli példás viselkedés sem garancia a kedvező elbírálásra, mivel az új BTK szerint a büntetés-végrehajtási bíró az illető által elkövetett bűncselekményt is figyelembe veszi majd, amikor arról dönt, ki helyezhető feltételesen szabadlábra.

A halálbüntetés nélküli jogrendekben általában a kegyelem lehetősége nélkül életfogytig tartó börtönbüntetés számít a lehetséges legsúlyosabb büntetésnek. Néhány országot kivéve csak kiskorúakat nem lehet életfogytiglanra ítélni. Az életfogytiglan szerepe, valamint tényleges időtartama országonként különböző. Ausztriában például 20 évet szabnak ki, de 15 év után már feltételesen szabadulhat az elítélt. A belga büntetőjogban ugyanez az időtartam már csak tizenhárom év, ráadásul az első ízben elítéltek esetében már a büntetés harmadánál megvizsgálják a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét – vagyis az illető négy év és négy hónap után már búcsút is inthet a börtönnek. Visszaesők esetében a 13 év kétharmadánál merül fel először a szabadulás esélye.

Az Egyesült Államokban 2006-ban hozták a legkevesebb halálos ítéletet – összesen 114-et – 1976 óta (a legfelsőbb bíróság akkor vezette be újra a tengerentúlon ezt a büntetésnemet). A csúcsot 1996-ban jegyezték fel, 317 ilyen bírói döntés született. A kivégzések száma is csökken: tavaly 50 ítéletet hajtottak végre. Az Egyesült Államok 50 államából 38-ban alkalmaznak halálbüntetést. Ezekben az államokban jelenleg több mint háromezren várnak kivégzésre. Ma ha valakit tényleges életfogytiglanra ítélnek, az azt jelenti, hogy az ítélkező bíró kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét Büntetés-végrehajtás -->

Ezek is érdekelhetik