Külföldön a híradós regénye

[caption id="" align="alignleft" width="124"] Tavaly szépirodalmi regényt írt.
[/caption] – Ön még tavaly könyvet írt Pilátust játszani címmel, s ez a kötet a ma nyíló Frankfurti Könyvfesztiválon is ott lesz. Miért ír regényt egy híradós? Van, amit nem talál meg a munkájában?

– Nem, szó sincs erről, szakmailag nagyon jól érzem magam a bőrömben, szeretem azt, amit csinálok. Ez a könyv inkább a lelki kiteljesedéshez kellett, hogy érezzem: hagyok valamilyen nyomot a világban. Annak idején, 1992-ben úgy kerültem a Magyar Televízióhoz, hogy megnyertem a Kazinczy-versenyt, s utána sokat tudósítottam a balkáni háborúról. Abból az időből sok megörökítésre érdemes arc és történet maradt bennem, de a média eszközeivel ezeket nem igazán lehetett megmutatni.

Így született a gondolat, hogy regényt írok, amely egy balkáni háborúban edződött férfiról szól, aki hazajőve bekattan és azt képzeli, hogy ő Jézus. Ami pedig a konkrét kérdését illeti: korántsem divatból vagy meggazdagodási vágytól vezérelve írtam ezt a könyvet. Ha most kellene egyenleget vonnom, valahol nullszaldó környékén lennék, mivel a nyomtatást én fizettem.

– Multimédiás regénynek nevezi a művét. Miért?

– Mert nem csupán egy könyv, hanem CD-vel, illetve DVD-vel is kiegészítettem. Olvasás közben vannak jelzések, hogy itt most hallgasd meg a lemezt, vagy nézz meg egy leforgatott jelenetet. Amikor például a főhős levelet ír egy rendezőnek, hogy forgassa le az életét, akkor a filmmellékletben azt láthatjuk, amint Jancsó Miklós felolvassa magának a levelet, és közben kommentálja is.

Tanulmányai: ELTE bölcsész kar, magyar–angol és média szak (1994), Nemzetközi Újságíró Főiskola, Maastricht (1995).

Pályája: Magyar Televízió (1992–97), TV2 (1997–).

Elismerései: Kazinczy-díj (1992). Ez a regény szöveges részében nincs benne, vagyis nem illusztrációkról, hanem inkább pluszinformációkról van szó. Ha jól tudom, ez eléggé egyedülálló: aerobikkönyvekhez vagy szakácskönyvekhez már adtak ki DVD-t, de szépirodalmi mű esetében ez az első, amely az érzékelés több szintjén is hat az olvasóra. Ez persze nem könnyítette meg a megjelentetést. A kiadók adózási és egyéb okokból idegenkedtek ettől az összetett formától, ezért nekem kellett megjelentetni a könyvet.

– A Frankfurti Könyvfesztiválon viszont ott lesz a mű. Ezt hogy sikerült elérni?

– Pályáztam a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületénél, s ők úgy döntöttek, hogy a regényt érdemes bemutatni a nemzetközi porondon is. Sporthasonlattal élve ez olyan számomra, mintha bekerültem volna a világbajnokságon szereplő magyar futballválogatottba.

– Hogyan tovább? Elképzelhető, hogy külföldön is felfigyelnek a művére?

– Semmi sincs kizárva, hiszen a magyar irodalom Németországban mostanság eléggé népszerű. Ha egy külföldi kiadó szerződést kínálna, az fantasztikus lenne. Az írással egyébként nem hagyok fel, most is van néhány ötletem, de még formálom magamban ezeket.

Tanulmányai: ELTE bölcsész kar, magyar–angol és média szak (1994), Nemzetközi Újságíró Főiskola, Maastricht (1995).

Pályája: Magyar Televízió (1992–97), TV2 (1997–).

Elismerései: Kazinczy-díj (1992). Tavaly szépirodalmi regényt írt Tavaly szépirodalmi regényt írt. -->