Közgyűlések alakultak megyeszerte

Megalakult a megyei közgyűlés

Bizony a képviselők jelentős része kezdetben helye megkeresésével volt leginkább elfoglalva tegnap a megyei önkormányzat dísztermében, ugyanis az új közgyűlés döntő többségét olyanok alkotják, akik az előző választási ciklusban nem voltak még a testület tagjai. Ugyancsak újdonság az előzőekhez képest, hogy a korábbi szocialista-liberális többséggel szemben a negyven tagú képviselő-testületnek most huszonegy fideszes, egy MDF-s, tizenhat szocialista tagja van, a Civil Frakciót ketten alkotják.

Az ülés első mozzanataként dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés távozó elnöke megköszönte az elmúlt nyolc évben tapasztalt együttműködést a pártoknak, és kijelentette, megtisztelő feladat volt számára elnökként szolgálni Baranyát.
A képviselői esküt követően Horváth Sándorné korelnök vezetésével nekiláttak a napirendek tárgyalásának. A MSZP frakció – amelyet Gulyás Emil vezet – részéről bejelentették, Tasnádi Péter és Gonda Tibor lemondott mandátumáról, ám azt egyelőre nem döntötte el a párt, kik kaphatják meg a megüresedett mandátumokat. A fideszesek azt közölték, még nem határoztak a frakcióvezető személyéről.
Mindezek után következett az elnök, és az alelnök megválasztása, ami a titkos szavazás miatt kissé időigényesnek bizonyult. Vita azonban egyik esetben sem volt: előbbi posztra az egyetlen jelölt a fideszes dr. Hargitai János volt. Huszonnégyen támogatták szavazatukkal, a szocialisták – igen elegáns gesztust gyakorolva – érvénytelen voksokat adtak le, így Hargitai János az előzetes várakozásoknak megfelelően gond nélkül szerezte meg a minősített többséget.
A politikus szűzbeszédében – szintén az elegancia jegyében – megköszönte Kékes Ferenc munkáját, majd a jövendőre vonatkoztatva kijelentette, „puritánabb” önkormányzatot szeretne. Az új elnök kifejtette, ennek jegyében kettővel kevesebb bizottság tevékenykedik majd az önkormányzatban, s egyelőre sem tanácsnokokat, sem pedig külső szakértőket nem alkalmaznak. Hozzátette azt is, a tiszteletdíjak is ennek szellemében alakulnak majd. Hargitai János kiemelte, csodát ugyan nem, de nagyobb empátiát, megértést ígér a megye intézményei, s az alkalmazottak számára. Az önkormányzat hivatalában dolgozóktól azt kérte, „ne az ő önmegvalósítását segítsék munkájukkal, hanem tájékoztassák az egyes kérdések kapcsán a mutatkozó lehetőségekről”. Az elnök kijelentette azt is, valamennyi frakcióval együtt kíván működni a következő négy év során.
Hargitai János beszédében katasztrofálisnak minősítette a megyei kórház helyzetét, s ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az egészségügyi intézmények tekintetében mindenképpen együtt kell működnie a városnak, az egyetemnek és a megyének. Végül kitért a kulturális fővároshoz kapcsolódó tennivalókra is: a politikus úgy látja, évtizedes kapcsolata Tasnádi Péterrel garancia arra, hogy Pécs és Baranya közösen tesz majd a sikerért.
Az elnök javaslatára mindezek után a 32 éves, sombereki illetőségű pedagógust, Horváth Zoltánt választották a közgyűlés alelnökévé.
A képviselők döntöttek még egyebek mellett az elnök tiszteletdíjáról. A törvényi minimumot elfogadva, havi bruttó 560 ezer jár Hargitai Jánosnak. A leköszönt Kékes Ferenc számára pedig háromhavi illetményének megfelelő összeget, bruttó egymillió-hatszáznyolcvanezer forintot szavaztak meg a képviselők.

Pécsen egyelőre két alpolgármestert választottak

A Himnusz eléneklésével, ünnepi műsorral kezdődött tegnap a pécsi közgyűlés alakuló ülése. A helyi választási bizottság ismertette a hivatalos és végleges eredményeket. A megbízólevelek átadása és az eskütételek után ismét ünnepi percek következtek: Fellbach, Pécs testvérvárosa egy díjat adományozott Toller Lászlónak, Pécs korábbi polgármesterének, a kórházban fekvő politikus nevében felesége vette át a kitüntetést.
Toller László munkáját emelte ki beszédében Tasnádi Péter polgármester is, aki után a leköszönő alpolgármesterek, Kunszt Márta és Horváth Zoltán mondtak köszönetet.
Ezután újra Tasnádi Péter kapott szót, programadó beszédére. A városvezető úgy fogalmazott, együttműködésre vannak választva és felhatalmazva a képviselők.
– Azon leszünk, hogy aki tenni, segíteni, dolgozni akar a városért, az lehetőséget kapjon – fogalmazott Tasnádi Péter. A polgármester szerint „a pártcsatározások messze, Budapesten zajlanak, s ez nem is baj.”
Ezután Páva Zsolt, a Fidesz-KDNP listavezetője szólt, aki gratulált a polgármesternek, a képviselőknek megválasztásukhoz, s közölte azt is, ilyen nagy létszámú Fidesz-frakció még nem állt fel Pécsett. A politikus közölte, Pécs érdekében felajánlja a támogatást. Kővári János, az ÖPE nevében szintén az összefogás szükségességét emelte ki.
Az is kiderült, hogy három frakció alakulhat a pécsi közgyűlésben: Kablár János vezetésével az MSZP képviselőcsoportja 21 fővel, Révész Mária vezetésével a Fidesz-KDNP frakciója 14 fővel, és Kővári János vezetésével az ÖPE csoportja 3 fővel (az SZDSZ és az MDF 2 illetve 1 fővel nem alakíthat frakciót).
A tegnapi ülésen a polgármester javaslatára megválasztották az alpolgármestereket: az MSZP-s Gonda Tibor és dr. Tóth Bertalan egyaránt 24 igen szavazatot kapott a 40 jelenlevő képviselőtől. Várhatóan legalább még egy alpolgármestere lesz a városnak, személyéről később születhet döntés. A bizottságokat a csütörtöki, rendkívüli ülésen alakíthatják meg.

A Demokrácia Minimum elfogadását kéri a Fidesz

Sajtótájékoztatót tartott a Fidesz pécsi képviselőcsoportja, bemutatva Révész Mária frakcióvezetőt is. Páva Zsolt listavezető  szólt az MSZP-vel folytatott eddigi tárgyalásokról is. A politikus bemutatta azt a Demokrácia Minimum elnevezésű programot, amelynek elfogadását kérik. Ebben szerepel egyebek mellett a közgyűlés működési szabályzatának módosítása, a mandátum-arányos képviselet a bizottságokban. E testületek létszámát a Fidesz hétre csökkentené. Páva Zsolt kiemelte, a mandátumarányos képviseletről jó visszajelzést kaptak, de összességében úgy érzik, az MSZP csak azért tárgyal, mert a közvélemény ezt elvárja, de a kezdeti együttműködési lelkesedés mintha lecsökkent volna. Páva Zsolt kiemelte, az alpolgármesteri poszt felajánlása hivatalosan még nem hangzott el. Gáspár Gabriella elmondta, programjuk szerint a Pécsi Hírekben, a Pécs TV-ben is mandátum-arányos lehetőséget kérnek a megjelenésre az ellenzéknek, mivel ez meglátásuk szerint eddig nem teljesült.

Pécsvárad: Bíró Ferenc az alpolgármester

Alakuló ülését tartotta tegnap Pécsvárad képviselő-testülete. Az október 1-jei választás eredményének ismertetése után letette az esküt a polgármester és a képviselő-testület. A zengőaljai városban a jövőben is öt bizottság – a kulturális, az oktatási, a szociális, a pénzügyi-gazdasági és a jogi-ügyrendi – működik majd. Zsáli János polgármester elmondta, ezen a felálláson várhatóan a későbbiekben sem kívánnak változtatni, de arra van esély, hogy a bizottságok majd további feladatokat kapnak, s ezzel együtt a nevük is változik. Tegnap választották meg a település alpolgármesterét, aki a polgármester előterjesztésére dr. Bíró Ferenc lett, őt választotta meg a testület.
 
Új bizottság Bólyban

Bólyban a megadott forgatókönyv szerint zajlott le tegnap a városi testület alakuló ülése. A városban független jelöltként indult a polgármester és minden képviselő a választási megmérettetésen. Hárs József polgármestert ellenfél nélkül választották meg a következő négy évre. Az alakuló összejövetelen vették át megbízó levelüket a képviselők, s lett ismét alpolgármester Kosztolányi Dezső. Egyetlen tegnapi újdonság, hogy alakítottak egy új bizottságot – a kulturális és külkapcsolatok bizottságát –, mivel a városnak már négy külhoni várossal van szoros kapcsolata. A felvidéki Negyed, az erdélyi Csernáton, az osztrák Semrich és a németországi Heroldsberg településekkel.

Nem nőnek a tiszteletdíjak

Megtartotta alakuló ülését Sellye képviselő-testülete is tegnap. Förster Gyula polgármester elmondta, döntöttek a bizottságok felállításáról, tagjairól, a tiszteletdíjakról, amelyeknél sehol sem történt változás. Az alpolgármester személyéről viszont csak a következő ülésen születhet döntés. A polgámester kérdésünkre felsorolta, mit tekint 2010-ig a legfontosabb feladatoknak. A teljes csatornázottság elérését, a vízvezeték-rendszer felújítását, a városon átívelő országos utak javítását, a ma még állami tulajdonban lévő ingatlanok – pl. a Draskovich-kastély – visszaigénylését, valamint az iskola bővítését.