Romaverés és cigány erőszak - mi történik Mohácson?

Rendőrök által elkövetett állítólagos romaverésekről több hír is érkezett ez évben szerkesztőségünkbe. Nemrég arról értesültünk, elegük van a mohácsi cigányoknak az erőszakból. A helyszínen próbáltuk megtudni, mit gondolnak a helyiek ezekről az ügyekről 

Néhány hete elkaptak egy tizenhét éves cigány fiatalembert a rendőrök biciklilopás miatt Mohácson. A fiút előbb egy erdőszélre vitték, ahol csuklyát húztak a fejére és megverték, majd bevitték a helyi kapitányságra. Onnan négy-öt óra elteltével engedték el. Úgy verték meg, hogy lehetőleg ne maradjanak rajta külsérelmi nyomok. A fiatalember négy bicikli ellopását beismerte, de a rendőrök tízrendbeli esetet akartak rábizonyítani. Mindezt Kovács István, a mohácsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke állítja így, csaknem szó szerint. És egy közelmúltbeli cigányverésről is beszél. Arról, hogy nyáron egy házibuliból vitték el zokniban és alsónadrágban a házigazdát, miután a szomszédok bejelentésére, hangoskodás miatt, harmadszor is kiment éjjel a járőr. A kapitányságról a fiatal cigány több óra elteltével, kék-zölden jött ki, mondja a CKÖ-elnök, aki, állítása szerint, le is fényképezte a külsérelmi nyomokat. Kovács István arról is beszél, hogy mindkét állítólagos verés ügyét továbbították az illetékes ügyészségre.

Mohácson, amint tapasztaltuk, kevesek tudnak az állítólag megtörtént cigányverésekről, vagy nem merik fölvállalni a szót. Először cigányokat kérdeztünk. Egy bolti eladó azzal zárkózott el, hogy Mohács-szigeti, így fogalma sincs, mi történik a városban, bár naponta tizenkét órát tölt itt el. Egy tizenéves lányt a nagyanyja beszélte le arról, hogy bármit is mondjon. A városban mindent megélt cigányember nem kertel: valóban megtörténtek az említett esetek. Aztán áttereli a szót az általános problémákra, a cigány–magyar ellentétre. És egyetért azzal, amit Kovács Istvántól idézünk: nem igazán van szükség arra, hogy a Magyar Gárda masírozzon az utcákon. Ezzel aláírja képletesen, hogy igenis van kimondottan cigányellenesség a városban.

A „fehérek” egyértelműen foglalnak állást: van, aki félelmében semmit nem mond, aki beszél, azt szajkózza, hogy ha kapott is valaki, sajnos nem kapott eleget. Mert elegük van az ittenieknek abból, hogy egy kisebbség mindent megengedhet magának: angol rendszámú jó kocsikat, smukkokat, henyélést, jólétet, agresszióval.

Az agresszióra a helyi CKÖ-elnök mellett Szekó József polgármester is „rástartol”. Arról van szó, hogy hat-tíz tizenéves cigánygyerek valósággal terrorizálja a közvetlen környezetét és a várost. Rendszeres, hogy fenyegetik az osztálytársaikat, akik közül többen, többször – állítólag –, hazafelé menet egy-egy boltba menekültek be. Rendszeresek a konfliktusaik az iskolájukban. A polgármester azt mondja, a fiatalok nem tesznek különbséget cigány és nem cigány között, amikor netán fenyegetésről, egy-egy mobiltelefon elvételéről – alapjában rablásról – van szó.

A megyei rendőrkapitányság szóvivője két ügyben nyilatkozott, szűkszavúan. A júliusi esettel kapcsolatban Zsobrák Péter azt mondta, hogy valóban folyik eljárás egy mohácsi tettes ellen, sorozatos biciklilopás gyanúja miatt. A rendszeresen randalírozó fiatalkorúakkal kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy a rendőrség együttműködik az önkormányzattal a béke megteremtése érdekében. Ami az állítólagos cigányveréseket illeti, azokról – ha voltak – a rendőrség csak az ügyészségi vizsgálat után foglal állást.

rendőrök támadták meg. Többek között azt mondta, hogy „a három rendőr földre vitte, és közel fél órán át rugdosta”. A három fiatal rendőr szerint semmiféle verekedés nem volt. A fiatalember feljelentést tett, és az ügyészség garázdaság gyanúja miatt nyomozást rendelt el.

A vizsgálat idén február elején lezárult. A megyei főügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást.

Cigány polgárőrség?

A múlt pénteken a mohácsi polgármester és a helyi CKÖ-vezető külön is leültek, hogy feltérképezzék, kinek és milyen feladata van abban, hogy megfékezzék az ifjú cigányok randalírozását. Arra jutottak, hogy az önkormányzat, amennyiben szükséges, a legszigorúbb eszközökkel lép fel az igazoltan mohácsi iskolában tanuló rendbontó diákokkal szemben. Ez, végső esetben, akár azonnali elbocsátást is jelenthet, mondta

a polgármester. Szekó József ugyanakkor nem támogatta

a helyi CKÖ-vezető azon kérését, hogy külön cigány polgárőrség alakuljon a városban.

Bogdán László polgármester ugyanis azt vallja, hogy a kisebbségnek és a többségnek mindenképpen találkoznia kell egy ponton. Mégpedig úgy – és ez a különleges a hídban –, hogy nem a kilencmillió magyarnak kell alkalmazkodnia az egymillió cigányhoz, hanem fordítva – mondta szó szerint Bogdán László.

A Cserdiben lakóknak volt idejük felkészülni a hídavatásra, miután az ötlettől a megvalósulásig bő két év telt el. Ami figyelemre méltó, hogy senki nem ellenezte a polgármesteri ötletet. „A társadalmi közeledés hídja” megvalósulását számtalan cég, társadalmi szervezet támogatta. A szombati hídavatón – illetve az azt követő impozáns fogadáson – amit a falunaphoz kötöttek, megjelent mindenki, aki a térség közéletében számít.

a polgármester. Szekó József ugyanakkor nem támogatta

a helyi CKÖ-vezető azon kérését, hogy külön cigány polgárőrség alakuljon a városban. Cserdiben hidat építtettek, ami összeköthetné a többségi és a kisebbségi társadalom tagjait Nem kertel a cserdi polgármester: lehet bármiről beszélni, de igenis óriási a szakadék a magyarországi cigányok és a magyarok között. Mindezt a szombati hídavatás kapcsán mondja; a falu központját átszelő árok fölött a Szatyor Győző műhelyében készült faremek biztosítja újabban az átjárást. Szó szerint, és képletesen is.

Bogdán László polgármester ugyanis azt vallja, hogy a kisebbségnek és a többségnek mindenképpen találkoznia kell egy ponton. Mégpedig úgy – és ez a különleges a hídban –, hogy nem a kilencmillió magyarnak kell alkalmazkodnia az egymillió cigányhoz, hanem fordítva – mondta szó szerint Bogdán László.

A Cserdiben lakóknak volt idejük felkészülni a hídavatásra, miután az ötlettől a megvalósulásig bő két év telt el. Ami figyelemre méltó, hogy senki nem ellenezte a polgármesteri ötletet. „A társadalmi közeledés hídja” megvalósulását számtalan cég, társadalmi szervezet támogatta. A szombati hídavatón – illetve az azt követő impozáns fogadáson – amit a falunaphoz kötöttek, megjelent mindenki, aki a térség közéletében számít. Bizonyítottság hiányában Egy mohácsi, roma származású fiatalember tavaly július végén azt állította, hogy az egyik mohácsi benzinkútnál őt és barátnőjét

rendőrök támadták meg. Többek között azt mondta, hogy „a három rendőr földre vitte, és közel fél órán át rugdosta”. A három fiatal rendőr szerint semmiféle verekedés nem volt. A fiatalember feljelentést tett, és az ügyészség garázdaság gyanúja miatt nyomozást rendelt el.

A vizsgálat idén február elején lezárult. A megyei főügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette a nyomozást. -->