Közélet

2010.04.26. 17:56

Megszűnhet az aknazár a határon

Aknamentes lesz a horvát-magyar határ magyar oldala Magyarország 2011-es uniós elnökségének kezdetére – jelentette be a közelmúltban Turi András rendészeti szakállamtitkár.

M. B.

– Még mindig tartok attól, hogy rejthet néhány alattomos robbanószerkezetet a föld – mondja Juhos József, a határszéli Illocska polgármestere. – Vadászok többször beszámoltak arról, hogy olyan szarvasra, őzre bukkantak, amelyek korábban az aknák miatt szenvedtek súlyos sérüléseket. Remélem, emberek nem sérülnek meg, próbáljuk figyelmeztetni az érintetteket, de csigaszezonban például előfordulhat, hogy horvát területre téved valaki – tette hozzá.

Juhos Józsefnek személyes tapasztalatai is vannak: korábban maga is körbekerített néhány botlódrótos szerkezetet, tavaly ősszel pedig segédkezett, mikor a tűzszerészek különleges járműve a falu közelében kutatott aknák után.

Mindez azonban kevés, a szakértők a horvát-magyar határ ötven kilométer hosszú szakaszán tartják szükségesnek az aknamentesítést, egy kilométer szélességű sávban.

Most azonban remény van arra, hogy a magyar oldalt illetően felgyorsulnak a munkálatok, legalábbis a leköszönő kormány rendészeti szakállamtitkára, Turi András a közelmúltban bejelentette, 2011-re aknamentes lesz a horvát-magyar határ innenső oldala. Hozzátette, a nyárra előteremtik azt az összeget, ami a terület átvizsgálásához szükséges.

A nemrégiben Pécsett tartott magyar–horvát–szerb hármas államfői találkozón ugyancsak napirendre került az aknák ügye. A horvát elnök, Ivo Josipovic fontosnak tartotta, hogy mihamarabb folytatódjon az aknamentesítés a horvát területeken, ehhez azonban szeretnének pénzügyi segítséget kapni az Uniótól.

A baranyai közgyűlés elnöke, Hargitai János szerint önmagában az nem oldja meg a problémát, ha a határ innenső, magyar oldalán felszedik az aknákat. Már csak azért sem, mert a horvát részen lévő, esetleg felrobbanó szerkezetek képesek sérüléseket okozni magyar oldalon is, hiszen a repeszek nagy területen szóródhatnak szét. Hozzátette, a mentesítés technikai szempontból biztosan megoldható, hiszen a megyei önkormányzatnál is jelentkeztek olyan vállalkozók, akik rendelkeznek ehhez megfelelő eszközökkel.

Egyelőre hiányoznak a szükséges milliárdok

A mentesítés négyzetméterenként 0,8-0,9 euróba, tehát mintegy kétszázötven forintba kerül. Miután több tízmillió négyzetméter vár még átkutatásra, összességében több milliárd forintnak megfelelő összeget emésztene fel a művelet. A horvátok szerint – akik eddig is folyamatosan végezték a mentesítést – a jelenlegi pénzügyi lehetőségeik mellett még akár egy évtizedig is eltartana, mire végeznének a teljes területtel.

Éppen ezért az Uniótól várnak segítséget. Hargitai János szerint a kormányváltást követően felértékelődnek Magyarország és a szomszédos országok közötti kapcsolatok, így ez a téma biztosan felszínen marad, ami – különösen hazánk uniós elnöksége alatt – elősegítheti, hogy az előcsatlakozási alapból Horvátország pénzt kapjon az aknamentesítéshez.

Példa nélkül állna a határzár a közösségben

Horvátország várhatóan 2011-ben, azaz jövőre csatlakozhat az Európai Unióhoz. A közösség államai között mindenütt szabad az átjárás, tehát nem csak a határátkelőhelyeken lehet átlépni az országok területét. Ez a jelenlegi helyzet szerint Magyarország és Horvátország vonatkozásában kizárt, hiszen az életét kockáztatja az, aki át nem vizsgált területre téved.

A közösség történetében ugyanakkor példa nélkül állna, ha az országok közötti szabad mozgást korlátozni kellene – egészen biztosan óriási nemzetközi visszhangot váltana ki, ha az aknák miatt kerülne erre sor. A robbanóeszközöktől való félelem persze nem alaptalan: Magyarországon halálos kimenetelű baleset szerencsére ugyan nem történt, súlyos sérüléssel járó viszont igen.

Ezek is érdekelhetik