2000 előtt tűnt el Gyurcsány szakdolgozata

Azt nem mondhatjuk, hogy minden kérdőjel kiegyenesedett volna Gyurcsány Ferenc volt kormányfő szakdolgozatának ügyében, de néhány fontos megállapítással azért gazdagodhattunk a Pécsi Tudományegyetem sajtótájékoztatóján. Ahogy dr. Bódis József rektor elöljáróban leszögezte, a céljuk az volt, hogy amint végez a plágiumgyanút vizsgáló bizottság, azonnal tájékoztassák a közvéleményt, elejét véve minden további találgatásnak.

Nos, a vizsgálat véget ért, a találgatás viszont valószínűleg folytatódik még. A Kovács L. Gábor egyetemi tanár, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese vezetésével dolgozó bizottság ugyanis megállapította: a Gyurcsány-dolgozat bírálatában szereplő szöveg és szövegrészlet-kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával.

Ám a bírálati szövegnek és Rozs Szabolcs szakdolgozatszövegének egybevetése nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi természetű megállapításokat tegyen. Magyarul: a bizottság nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésére Gyurcsány Ferenc „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című szakdolgozata.

A fentieken túl még egy érdemi információval szolgál a sajtótájékoztató. Hosszas könyvtári kutatómunka eredményeként ugyanis kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc szakdolgozata 1990-ben még bizonyosan megvolt – 2000-ben pedig már bizonyosan nem. Azaz nem igazak azok a feltételezések, miszerint a diplomamunka a közelmúltban tűnt volna el.

Kérvénnyel a közgázra

A PTE levéltárában fellelhető a Művelődési Minisztériumnak 1984. február 29-én keltezett, az egyetem rektorához címzett levele, amelyben a minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc várakozás nélküli felvételi kérelmet nyújtson be a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára azzal, hogy a Tanárképző Karon megszerzett oklevelét legkésőbb 1984. június végéig csatolja az irataihoz. A JPTE Tanárképző Kar 1984. június 5-én állította ki a diplomát Gyurcsány Ferenc számára, így a felvétele nem volt jogellenes.

Nem volt téma a tanítás

A szövevényes ügyben korábban előkerült a tanítási gyakorlat kérdése is – néhány újság ugyanis arról írt, hogy ezt nem teljesítette Gyurcsány Ferenc. Ennek kapcsán tegnap az egyetem vezetése leszögezte: az ügyben csupán dokumentumokat vizsgáltak, személyes beszélgetések nem történtek. Az akkori tanulmányi és vizsgaszabályzatban az szerepel, hogy államvizsgára csak az bocsátható, aki (többek között) a tanítási gyakorlatát is teljesítette – s mivel Gyurcsány államvizsgázhatott, ebből az következik, hogy rendben volt a tanítási gyakorlata.

Már jobban figyelnek

A Pécsi Tudományegyetemen 2010. szeptember 30-án lépett hatályba a ma is érvényben lévő iratkezelési szabályzat, amely kimondja, hogy a szakdolgozatok, diplomamunkák iratai nem selejtezhetőek, és 15 év után levéltárba kell adni azokat. A mostani eset, valamint a digitalizált archiválás lehetőségének alapján az egyetem intézkedett a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról, és egy minden karra érvényes, egységes szabályrendszer kidolgozásáról, amely elsősorban a diplomamunkák elektronikus tárolásán alapul.

------------------------------------------------------------------------
Kétharmad szerint hibázott Gyurcsány - a Nézőpont Intézet ma közölte: 62 százalék elítéli Gyurcsányt a plágiumgyanú miatt.
------------------------------------------------------------------------

A PTE sajtóközleménye:

A Pécsi Tudományegyetemen Gyurcsány Ferencnek a 28 évvel ezelőtt a Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) Tanárképző Karára benyújtott diplomamunkája kapcsán elindított vizsgálatok lezárultak. Amint azt az Egyetem vezetése ígérte, haladéktalanul tájékoztatja a közvéleményt az intézkedésekről, megállapításokról.

A volt miniszterelnök 1984-ben a PTE jogelődjéhez, a JPTE Tanárképző Karára leadott diplomamunka eltűnésének körülményeit vizsgáló bizottságot Komlósi László Imre professzor, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettese vezette, aki több évtizede meghatározó szereplője a hazai felsőoktatásnak. A bizottságot mellette olyan szakemberek alkották, akik az egyetemi könyvtári, illetve levéltári területen dolgoznak hosszú évtizedek óta.

A bizottság a munkája során megvizsgálta, újra átkutatta azokat a helyiségeket, ahol tárolták, tárolhatták Gyurcsány Ferenc azóta megszűnt Technika Tanszékre leadott diplomamunkáját. Emellett átvizsgálta az összes olyan szakdolgozati nyilvántartást, amelyben feltételezhető volt, hogy nyoma van a volt miniszterelnök diplomamunkájának. A bizottság a feltárt dokumentumok és rendelkezésére álló iratok alapján a következő megállapításokra jutott:

1.) Gyurcsány Ferenc 1984-ben a JPTE-re leadott, „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című diplomamunkája 2012 májusában nem lelhető fel a jogutód Pécsi Tudományegyetemen.

2.) A szóban forgó diplomamunka az 1990-ben készített, az 1971-1989 közötti időszakban a JPTE Tanárképző Karán elfogadott szakdolgozatok bibliográfiája szerint abban az évben a jogelőd intézmény tanszéki állományában ténylegesen megvolt.

3.) Ez a diplomamunka az 1999-2000-ben végzett állományrevízió, vagyis darabonkénti listázott ellenőrzés alapján a nyilvántartott 1827 darab tétel között - két másik szakdolgozattal együtt - már nem volt megtalálható. A leltárt végző könyvtáros sorba rendezte az 1990-es bibliográfia alapján a szakdolgozatokat, és egy nagy H betűvel (hiányzik) jelezte a bibliográfiában az állományból hiányzó tételeket. Gyurcsány Ferenc diplomamunka-címe mellett ekkor már egy „H” betű jelzi, hogy hiányzik.

4.) A plágiumgyanú forrásaként a sajtóban megjelölt diplomamunkát, Rozs Szabolcs 1980-ban a Pécsi Tanárképző Főiskolára benyújtott, „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című dolgozatát a bizottság a tárolt szakdolgozatok között a Természettudományi Kar Földrajzi Intézetében megtalálta. Fontos megjegyezni, hogy Rozs Szabolcs diplomamunkáját a bizottság feladatkörének a plágiumgyanú kivizsgálására vonatkozó kibővítése (május 2-a) után, május 3-án délelőtt kezdte el keresni, és rövid időn belül meg is találta azt. Így minden olyan korábbi információ, mely e dolgozat hiányáról szólt, csak találgatás lehetett. A diplomamunkát hitelesnek és eredetinek találták a szakemberek, majd átadták azt a plágiumgyanút vizsgáló bizottság számára.

A plágiumgyanút vizsgáló bizottságot Kovács L. Gábor egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettese vezetésével, az érintett karról delegált oktatási szakemberek, valamint egy elismert jogász professzor alkották, az erre vonatkozó előírásoknak és szabályozásnak megfelelően. A bizottság a rendelkezésére álló dokumentumok, iratok megvizsgálása után a következő megállapításra jutott:

„A Gyurcsány Ferenc által benyújtott „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című szakdolgozatról a bíráló által 1984. május 9-én készített egy oldalas bírálatban szereplő szöveg és szövegrészlet kritikák konkrét oldalszám szerinti utalásai oldalszám szerinti egyezést mutatnak Rozs Szabolcs 1980-ban benyújtott azonos című, de hosszabb terjedelmű szakdolgozatával. A bírálati szövegnek és Rozs Szabolcs szakdolgozat szövegének egybevetése azonban nem alkalmas eljárás arra, hogy az eljáró bizottság Gyurcsány Ferenc szakdolgozatával kapcsolatban szerzői jogi természetű megállapításokat tegyen.” Ezért az eljáró bizottság nem tud érdemi határozatot hozni, amíg nem áll rendelkezésére Gyurcsány Ferenc „A Balaton-felvidék szőlészete és borászata” című szakdolgozata.    

A sajtóban taglalt, azonos című szakdolgozatok kapcsán általánosságban elmondható, hogy a felsőoktatási intézményekben bevett gyakorlat volt – és néhány tanszéken a mai napig alkalmazzák -, hogy az oktatók több éven keresztül kiajánlottak azonos témajavaslatokat a hallgatóknak, akik ezt követően gyakran szó szerint ugyanazt a címet adták diplomamunkájuknak, amit az oktató leírt javaslatként. Ez magyarázza az esetlegesen előforduló azonos dolgozatcímeket. Egy azonos témát ugyanakkor számos módon fel lehet dolgozni, meg lehet közelíteni. Ettől függetlenül a Pécsi Tudományegyetem valamennyi esetet, ahol a plágium gyanúja felmerül, ki fogja vizsgálni a jövőben is, mert a plagizálás minden csíráját ki kell irtani a felsőoktatás és a tudomány világából.

A Pécsi Tudományegyetem megvizsgálta az elmúlt héten napvilágot látott információkat is, mely szerint Gyurcsány Ferenc nem vizsgázott bizonyos tantárgyakból, illetve nem jogszerűen nyert felvételt a Közgazdaságtudományi Karra.

Az 1982-es keltezésű - 1984-ben érvényben lévő – JPTE Tanárképző Kar Államvizsga Szabályzata szerint „Államvizsgára bocsátható az a hallgató, aki abszolutóriumát megszerezte, szakdolgozatát beadta és azt az illetékes tanszék elfogadta, záró tanításait eredményesen teljesítette, és a Tanárképző Karral szemben nincs anyagi tartozása. Amíg a hallgató az előírt szakmai, illetve tanítási gyakorlatokat nem teljesítette, számára abszolutórium nem állítható ki.” Tehát csak akkor mehetett államvizsgára egy hallgató, ha valamennyi vizsgáját, szakmai gyakorlatát teljesítette.

A PTE levéltárában fellelhető a Művelődési Minisztériumnak 1984. február 29-én keltezett, az Egyetem rektorához címzett levele, amelyben a Minisztérium hozzájárul, hogy Gyurcsány Ferenc várakozás nélküli felvételi kérelmet nyújtson be a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karára, azzal, hogy a Tanárképző Karon megszerzett oklevelét legkésőbb 1984. június végéig csatolja az irataihoz. A JPTE Tanárképző Kar 1984. június 5-én állította ki a diplomát Gyurcsány Ferenc számára. Az akkori szabályok szerint, ideértve a miniszter általános hatáskörét is, Gyurcsány Ferenc felvétele nem volt jogellenes, és tanulmányait az akkor hatályos előírásoknak megfelelően kezdte meg 1984 őszén a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán.

A fenti megállapítások nem változtatnak azokon a tényeken, melyek szerint a szakdolgozat tanulmányi és jogi jellegét tekintve nem más, mint egy írásbeli záróvizsga. A szakdolgozat nem minősül tudományos munkának, így általában nem képvisel tudományos szintű, maradandó értéket. Ennél fogva a szakdolgozatokra nem vonatkoznak a tudományos doktori fokozat (PhD) megszerzése érdekében írt doktori értekezésekre vonatkozó előírások, így többek között a kötelező nyilvánosságra hozatalra vonatkozó jogszabályi rendelkezések (33/2007 (III. 7.) Korm. Rend. 11.§), sem pedig a megőrzésre vonatkozó előírások.

Az Egyetem, illetve jogelődei felelős felsőoktatási intézményként jártak el, hiszen jogszabályi kötelezettség hiányában a jogelőd Janus Pannonius Tudományegyetemen hatályos egyetemi szabályok szerint a karok önállóan rendelkeztek a szakdolgozatok őrzéséről, selejtezéséről. Egyes karokon a bírálók külön javaslata hiányában öt év után selejtezték a szakdolgozatokat, az akkor hatályos szabályok ugyanis vagy nem írtak elő megőrzési időt, vagy azt 5 évben határozták meg.

A jogutód Pécsi Tudományegyetemen 2010. szeptember 30-án lépett hatályba a ma is érvényben lévő iratkezelési szabályzat, amely kimondja, hogy a szakdolgozatok, diplomamunkák iratai nem selejtezhetőek, és 15 év után Levéltárba kell adni azokat. A mostani eset, valamint a digitalizált archiválás lehetőségének alapján az egyetem intézkedett a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatáról, és egy minden karra érvényes, egységes szabályrendszer kidolgozásáról, amely a diplomamunkák elektronikus tárolásán alapul. Ez a PTE több karán már napjainkban is így működik, a következő tanévtől azonban valamennyi karra kiterjesztené a módszert az egyetem vezetése.

A felállított tényfeltáró bizottság a jövőben a szakdolgozatok tárolásának témakörében már kizárólag a minden karra vonatkozó egységes szabályok és eljárásrend kidolgozásával foglalkozik. A volt miniszterelnöknek a jogelőd intézményben, évtizedekkel ezelőtt folytatott tanulmányaira vonatkozóan a PTE az ügyet lezártnak tekinti.

DK: megdőlt a Gyurcsánnyal szembeni plágiumvád

Vadai Ágnes, a DK elnökségi tagja kedden sajtótájékoztatón így értékelte, hogy a volt kormányfő diplomamunkájával kapcsolatos plágiumgyanút vizsgáló egyetemi bizottság - bár oldalszám szerinti egyezést talált a politikus szakdolgozati bírálatának és volt sógora diplomamunkájának szövegében - nem tudott érdemi határozatot hozni, mivel Gyurcsány Ferenc dolgozata nincs meg.

"A hivatalos dokumentumok alapján plágium nem állapítható meg. Aki azt állította, a jövőben azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy plágium történt, bíróság előtt fog felelni és kártérítést fog fizetni" - jelentette ki.

Hozzátette, bíróság elé kell állnia annak is, aki arra utal, hogy Gyurcsány Ferencnek köze volt a szakdolgozat eltűnéséhez.

Az MTI kérdésére Vadai Ágnes úgy válaszolt: a volt miniszterelnök megtette a kellő erőfeszítést szakdolgozati példányának felkutatására, de az nem lett meg. Véleménye szerint hiteles diplomamunka így már nem kerülhet elő.