Weöres-szobor: szakértőket cenzúráztak és hamisítottak az index.hu szerint

„Cenzúra és hamisítás: így nyomták be a Weöres-szobrot Pécsre” címmel számolt be az index.hu a pécsi Király utcában kiállított, átadásakor liszttel leöntött alkotás kapcsán tett oknyomozásról.

Ahogy arról a szobor átadását övező botrány kapcsán már beszámoltunk, a szoborral kapcsolatos minőségi, esztétikai kifogások mellett az alkotó személye is ellenérzéseket váltott ki. Kligl Sándor ugyanis a szobor kivitelezéséhez anyagi támogatást adó Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottsági tagja, felesége pedig az NKA felett rendelkezési jogot gyakorló Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. A szobor elbontásáért petíció is született, amelyet a jelen állás szerint 843-an írtak alá.

Az index.hu a következő eseménysort vázolta fel:

– a pécsi önkormányzat kitalálta, hogy szeretne egy szobrot Weöres Sándorról, amit direkt Kligl Sándor szobrásszal készíttetne el

– Pécs a tervvel pályázott az NKA-hoz, ahol erre pénzt ítéltek meg
az önkormányzat kikérte a szakmai zsűri, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) véleményét

– a MANK szakértői (köztük két pécsi szobrász) kritikusak voltak a szoborral kapcsolatban, megdöbbentek a szobor alacsony színvonalán és tervezett helyszínén is, jelentésükben pedig arra jutottak, hogy mű átgondolatlan, kidolgozottsága alacsony szintű

– ez a vélemény azonban a hivatalos jelentésbe sosem került be, mert a MANK vezetője, Hornyák Attila (aki egyébként a MANK-ot létrehozó L. Simon László államtitkár kabinetfőnöke is egyben), utasította az egyik szakértőt, hogy a Pécsen készült összefoglalót ne írják bele a szakvéleménybe, hanem küldjék fel neki

– így született meg januárban a MANK szakértői véleményének első verziója, amelyben azonban benne maradt a helyszínnel kapcsolatos kifogás, illetve az, hogy a bizottság a szobor felállítását a szakértők egybehangzó javaslata alapján egy másik helyszínen javasolja

– Pécs azonban jelezte, hogy csak makulátlan, támogató jelentés esetén utal pénzt a művésznek, így Hornyák bekérette az ügy teljes aktáját

– ezt követően a zsűritagok tudta nélkül módosították a szakvéleményt, amelyből így már kimaradt a helyszínnel kapcsolatos kritika, a konklúzió pedig a feltételes elfogadásról a következőre változott: „A szakértők a művet elfogadásra és kivitelezésre javasolják”

– a zsűritagok fél évvel később döbbenten látták az újságokban, hogy a szobrot felavatták, majd mikor az elfogadott szakvélyeményt kikérték az önkormányzattól, következett a második meglepetés: „az egyszer már cenzúrázott dokumentumot végül meg is hamisították”

Az egyik pécsi zsűritag személyesen fordult Páva Zsolthoz

A szobor tervét előzetesen és kötelezően zsűriztetni kell. A műtervet a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú NKft. (MANK) megbízásából bírálta szakértői zsűri, benne két pécsi szobrász. Egyikükkel, Sütő Ferenc a Dunántúli Naplónak azt nyilatkozta, meglepődtek, amikor olvasták, hogy változatlan helyszínen és változtatás nélkül felállították a Weöres-szobrot. Ők az avatásról nem is tudtak.

Habár a szakértői jelentést nem kötelező elfogadnia az önkormányzatnak, Sütő Ferenc ezek után kikérte a dokumentumot a városházától. Akkor vált nyilvánvalóvá, hogy kihagyták módosító javaslataikat a közgyűlés elé beterjesztett változatból, de továbbra is az ő nevük hitelesíti azt.

Ezt követően, mintegy két hete fordult személyesen Páva Zsolt polgármesterhez azzal a kéréssel, hogy próbálják konszenzusra vinni az ügyet. Páva annyit mondott akkor, hogy megfontolja a dolgot – azóta még nem kapott választ, de a polgármester szavai bíztatóak voltak.

A szobrászművész  közölte: szakértői jelentésük (az eredeti) sem utasította el a szobrot, s főleg nem az alkotót, csupán a kivitelezéssel kapcsolatban tettek észrevételeket, s azt javasolták, válasszon az önkormányzat másik, szerencsésebb, s Weöres-höz méltán kötődő helyszínt.

Sütő nem értette, miért volt szükség kihúzni a jelentésből a kritikai részeket, hisz alapvetően nem utasították el a művet, s azzal együtt is felállíthatták volna a szobrot.

A szobrásznak igaza lehet, talán tényleg ez a legérthetetlenebb részlet az ügyben.

Önkormányzat: hamisak a vádak és a szobor marad a Király utcában

A pécsi önkormányzattól egyebek mellett azt kérdezte a Dunántúli Napló, lesz-e a meghamisítottnak vélt jelentés miatt belső vizsgálat, tesznek-e feljelentést, illetve tudtak-e arról, hogy ha nem közvetlenül Kliglt bízzák meg, ő nem készítheti el a Weöres-szobrot. No és azt, mi a tervük az alkotással, amelynek eltávolítását célzó petíciót már több százan aláírták.

A kérdésekre Egry Dóra, a Pécsi Városfejlesztési Zrt. vezérigazató helyettese aláírásával érkezett reagálás. Azt írta, „...nincs meghamisított jelentés. Az Index önkormányzatra vonatkozó állításai valótlanok, ezért haladéktalanul megtesszük a szükséges jogi lépéseket”.

A város az NKA-s támogatás elnyerése után bekérte a MANK szakvéleményét, amit január 27-én megkaptak, s az a művet elfogadásra és kivitelezésre javasolta. Májusban a MANK ismételt személyes helyszíni bejárást tartott (erről Sütő Ferencnek eddig nem volt tudomása). Egry Dóra hozzátette: a pályázathoz készült szakvélemény „nem tartalmazott kifogásokat a tervezett helyszínnel kapcsolatosan”. Az önkormányzat szerint az aggályok csak a szobor kihelyezése után merültek fel, addig egy észrevétel sem érkezett hozzájuk. A szobor pedig a tervek szerint marad a jelenlegi helyén.

A Dunántúli Napló érdeklődésére Egry Dóra azt írta, hogy Pécs számára fontos, hogy az elmúlt években és évtizedekben számos kiváló pécsi művész nagyon sok köztéri alkotással gazdagította a várost, de jelen esetben Pécs kifejezett célja az volt, hogy a turisták által kedvelt „utcaszobor” jellegű alkotás készüljön, ami  belesimul a pécsi sétálóutca forgatagába. Ennek a „művészeti stílusnak” pedig véleményük szerint Kligl Sándor az egyik legismertebb és komoly referenciával bíró alakja Magyarországon.