Közélet

2016.07.24. 14:42

A Zsolnay-­gyár építészettörténete 1854-­től napjainkig

Első ízben készült a Zsolnay-gyár objektumairól átfogó építészettörténeti munka, mely 1854-től az Európa Kulturális Fővárosa-projekt kapcsán zajló átalakításig a gyár minden szegletével foglalkozik.

DN

Elsősorban Cseri Lászlónak köszönhető a mintegy 150 korhű fotóval dokumentált összeállítás, de a képeket illetően Kismányoky Károly, a szövegírásban Komor István és Halász Kinga is besegített, a grafikai feladatokat pedig Sándor Zsolt végezte el, és felhasználták az anyaghoz azt az építészeti felmérést is, mely az EKF­-munkálatok előtt született.

A gyár fejlődésének, építészettörténeti változásainak minden mozzanatát feltárja a Zsolnay Kulturális Negyed című kötet. Épületekre bontva sorakoznak a fejezetek, sőt, a kert is kapott egy önálló részt. Kiderül többek között, hogy a Zsolnay-­gyár a XIX. század végén, 1870­-től az I. világháborúig élte fénykorát (akkoriban azt a néhány épületet leszámítva, melyekben a Zsolnay család lakott, mindenütt termelés zajlott).

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A Zsolnay-gyár a város legnagyobb ipartörténeti értékű épületegyüttese és Európához való tartozásának egyik legfontosabb modern kori szimbóluma volt több mint száz esztendőn át
[/caption]

Aztán a szocializmus idején romlott le jelentősen az épületek állaga, s ürültek ki mindinkább a belső terek. Sokan nem tudják, de még az EKF­-es rekonstrukció után is akadnak olyan részek, melyek mindmáig üresek és a felújításuk is elmaradt.

A könyv a gyár fejlődését ismerteti, valamint szövegben és képekben arról is beszámol, hogy a 2010­-es rendbetétel után mi újult meg, és milyen új funkciókat kapott. Sokat lendít az összeállításon, hogy Kismányoky Károly még a felújítás előtt archiválási szándékkal több ezer képet készített a gyár épületeiről, végigfotózta a romlás állapotát, majd magát az építkezést is, így most egymás mellett látható a pusztulás eredménye, és a helyreállított tömbök.



Cseri László továbbá levéltárakból 100­–150 éves archív tervrajzokat és felvételeket kutatott fel, utóbbiak egy részét színes technikával ki is retusálta, és személyesen készített öt éven keresztül több napszakos és évszakos képeket a gyár épületeiről. A kötet bemutat olyan érdekességeket is, hogy például a mauzóleum tetején korábban egy több méter magas angyal foglalt helyet, mely a felújítást követően már nem került vissza régi helyére.

[caption id="" align="aligncenter" width="533"] A Pécsi Galéria járható teteje behavazott levendulaültetvénnyel
[/caption]

A könyv minden pécsinek ajánlott, akit érdekel a város múltja és jelene, az épített értékeink. Ugyanakkor az idelátogató turistáknak is sok érdekességet mutat meg a gyárról. Az is kuriózum, hogy a körülbelül húsz múlt századi fotó többségét még soha sehol nem láthatta a nagyközönség.

A kötet a Zsolnay-­negyed infopontjain kapható, s mivel NKA pályázati segítséggel született, pillanatnyilag sokkal olcsóbban elérhető, mint amit a kiadásai indokolnának. A második kiadás várhatóan kétszer ennyibe kerül majd, szóval érdemes résen lenni.

Ezek is érdekelhetik