Huszonnyolc éve született az első magyar lombikbébi

1988. augusztus 24-én a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikáján megszületett az első magyar lombikbébi, egy 3850 grammos kislány, Zsuzsanna.

Két évvel korábban, 1986-ban kezdődött meg Pécsett a mesterségesen létrehozott terhesség kísérleti program. Másfél éven át folytak az állatkísérletek, ez idő alatt több mint ezer egérnél végeztek el megtermékenyítést. Ennek során óriási gyakorlatra tett szert a dr. Csaba Imre professzor vezette munkacsoport, amely 1987 decemberében hazánkban elsőként hajtott végre sikeres beavatkozást egy tíz év óta meddő házasságban élt fiatalasszonynál.

– A technika az akkori legmodernebb volt, ám a mostanival már nem érdemes összevetni, annyit fejlődött a tudomány – mondta el lapunknak Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora, aki 1988-ban a szülészcsapat tagja volt. – A petefészek tüszőjéből emeltünk ki petesejtet, amit egyesítettünk a férfispermiummal, majd rögvest visszahelyeztünk a méhbe. Ez utóbbi, a laparoszkópos visszahelyezés művelete volt az én feladatom. Nagyon nagy volt az öröm a szüléskor, a családét nem kell magyaráznom, de a miénk is, hiszen ezzel bebizonyítottuk, hogy nem csak a fővárosban vannak remek szülészközpontok, illetve nem csak ott folynak világraszóló kutatások.

Lapunk már korábban, a huszonöt éves évforduló kapcsán megkereste azt a hölgyet, aki az első lombikbébi volt, ő azonban udvariasan jelezte, hogy nem kíván nyilatkozni, nem akar a médiában ennek kapcsán szerepelni.

Tovább folyhatnak a kutatások

A pécsi egyetemen már jó ideje folynak kutatások a mesterséges megtermékenyítés sikerességének növeléséről. Két éve, amikor egy ehhez kapcsolódó projekt éppen lezárult, lapunk is megírta, hogy miközben a mesterséges megtermékenyítés sikerességi aránya ma világszinten 34-35 százalékos, azaz száz, a programban részt vevő anya valamivel több mint harmada jut el a szülésig, a pécsi felfedezéseknek köszönhetően ez akár 50 százalékra is feltornázható. Ráadásul a kutatási program folytatódik is: alig egy hónapja a mesterséges megtermékenyítés sikerességének növelését célzó projekt közel kétmilliárd forint uniós támogatásban részesült. Ez pedig azt jelenti, hogy belátható időn belül újabb eredményekre számíthatunk.

A probléma ma is sokakat érint

A felmérések szerint a meddő párok száma ma Magyarországon 150–180 ezer közé tehető. Meddőségnek azt nevezzük, ha az egy éven át tartó, védekezés nélküli aktív nemi élet mellett sem jön létre terhesség. Amennyiben természetes úton nem jön létre a terhesség, a petesejt megtermékenyítése és visszaültetése laboratóriumi körülmények között is lehetséges.

Ha kizárták a meddőség minden lehetséges okát, és kezelték az alapvető problémákat, elsőként mesterséges spermiumfelhelyezéssel (inszeminációval) próbálkoznak. Amikor az inszemináció nem segít, vagy a spermiumszám túlságosan alacsony, akkor kerülhet sor a petesejt és hímivarsejt mesterséges úton történő találkozásának elősegítésére.

Pufók pofi és kakastaréj (Részlet a Dunántúli Napló 1988. augusztus 25-i számából)

„Zsuzsanna mit sem törődik a nagy, országra szóló szenzációval, pufók pofival, kakastaréjba fésült, nagy hajával békésen szuszog a pólyában a klinikai kis rácsos ágyában. Pedig ugyancsak nevezetes újszülött: ő az első magyar lombikbébi. Tegnap, augusztus 24-én, reggel 7.09 perckor látta meg a napvilágot. Egészséges, jól fejlett, súlya 3850 gramm.

– Olyan boldog vagyok, alig tudom elhinni, hogy anya lehettem – mondja Haaz Jánosné alig pár órával a szülés után. A 35 éves paksi fiatalasszony tíz évi meddő házasság és többszöri orvosi kezelés után került a pécsi klinikára, ahol múlt év december 11-én hajtották végre a számára sorsdöntő és, nyugodtan mondhatjuk, országos szenzációt eredményező beavatkozást.”