Hosszú távon is Pécsett marad a színházfesztivál

A POSZT nem volt új találmány az ezredfordulón, hiszen ezt megelőzően is megrendezték az évad legjobb előadásainak versenyét más-más városokban, csak éppen még a szakma sem volt nagyon kíváncsi ezekre a döntőkre. Jordán Tamás javaslatára ekkor döntöttek úgy, hogy a találkozó ezentúl egy helyen lesz minden esztendőben, Pécs pedig Debrecent, Miskolcot és Szegedet megelőzve kapta meg a lehetőséget. Az már a helyi városvezetés igénye volt, hogy ne csak egy zárt színházi versenynek adjon otthont Pécs, hanem az utcák, terek is éljenek, zsongjanak eközben. A kulturális tárca pedig ígéretet tett, hogy annyi pénzzel ők is mindig beszállnak, amennyivel a város.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A tavalyi színházi fesztiválon a pécsi Istenítélet nagy sikerrel szerepelt: öt elismerést is begyűjtött
[/caption]

– Az sokszor elhangzott, hogy legalább 2010-ig mindig Pécsett lesz a színházfesztivál, ám ilyen szerződés soha nem íródott – mondja Simon István.

Amit viszont idén március végén írásban is rögzített Páva Zsolt, Pécs polgármestere, valamint Vajda Márta, a Magyar Színházi Társaság titkára, hogy ezentúl ameddig csak színházi találkozó lesz, azt POSZT-nak fogják nevezni, s mind a város, mind az MSZT ragaszkodik a továbbiakban a pécsi helyszínhez, vagyis határozatlan időre meghosszabbították a színházfesztivál pécsi rendezési jogát.

Az első rendezvénysorozat 60 milliós költségvetésű volt, napjainkban ennél már több mint 100 millióval vastagabb a keret. Az egy hetes időtartam tíz napra bővült, és a színházfesztiválon kívüli fesztivállal együtt rendre kétszáz programból válogathat a közönség, melyek jó része ingyenes.

– Tíz év alatt pedig mindig okultunk az előző évek történéseiből. Ennek eredményeként az egyszemélyes válogatás egészen mostanáig kitartott, de 2011-től már hárman szelektálnak – számol be a változásokról Simon István főszervező. – A zsűri a másik sarkalatos pont. Első ízben még minden díjról a közönség kiválasztottjai ítélkeztek, majd kialakult egy szakmai döntnöki team, s ez is bevált. A nemzetközi jellegről viszont lemondtunk. A nehézségeket illetően a tíz év során jó néhány kritikus pillanat akadt. Volt, hogy már javában ment a fesztivál, de még fogalmunk sem volt, hogy mennyi pénzt kapunk a minisztériumtól. Másrészt a találkozón a szakma kapja a versenyelőadásokra a jegyek 40 százalékát, a közönségnek jut a többi. Természetesen panaszkodik néző és szakember egyformán, ha nem jut be valamelyik darabra. De akkor ki ül eközben a nézőtéren?

Hat hazai elsőség és a legtöbb jelenlét az évek során

Egy kivétellel (2005) mindig volt pécsi előadás a döntőben, s ezzel a vidékiek közül még az igen sikeres kaposváriaknál is jobban állunk, az országos csúcsszínházzal, a fővárosi Katona Józseffel holtversenyben az élen.

A Pécsi Nemzeti kilenc alkalommal (2001: Pillantás a hídról, 2002: A revizor, 2003: Az utolsó tangó Párizsban és Az imposztor, 2007: A Senák, 2008: Ivanov, 2009: A képzelt beteg és az Istenítélet, 2010: Az elveszett levél), míg a Harmadik Színház kétszer (2004: Macskajáték és 2006: A Gézagyerek) jutott el a POSZT-ra.

Rögtön az első alkalommal díjat is nyertünk, Bubik István a Legjobb férfi főszereplő lett 2001-ben. Aztán tavalyig néma csend, 2009-ben azonban az Istenítélet öt elismerést is begyűjtött. Herczeg Adriennt a Legjobb női főszereplőnek, Pál Andrást a Legjobb férfi epizódszereplőnek, Kovács Mártont a Legjobb zeneszerzőnek, Khell Zsoltot a Legjobb díszlettervezőnek választották és az Istenítélet lett a Legjobb előadás.

Elismerések: A kriplitől a Finitón át az Istenítéletig

A vidéki és a fővárosi teátrumok részvétele a versenyprogramban közel azonos mértékű, a díjakat mégis többnyire a fővárosi színházak kapják. Kilenc év alatt másfél száz elismerést osztottak ki, melynek kétharmada Budapestre került, 14 a határon túlra, 41 pedig a vidéki társulatokhoz. A Katona József Színház itt toronymagasan első 28 elismeréssel, a Radnóti áll a második helyen 10, az Örkény Színház 9, a kaposváriak 8, a krétakörösök, a kolozsváriak és a pécsiek 6-6, a Budapesti Kamara pedig 5 díjat nyert.

Az elmúlt tíz év igazi toplistáját mindemellett azok a darabok jelentik, amelyek háromnál több díjat gyűjtöttek be a POSZT-on. Emlékezetes játékok ebből a sorból: A kripli (Radnóti Színház), Medea (Radnóti Színház), Siráj (Krétakör Színház), Ledarálnakeltűntem (Katona József Színház), Finito (Örkény István Színház), A karnevál utolsó éjszakája (Katona József Színház), Frankenstein terv (Bárka Színház), Istenítélet (PNSZ).

Félszáz társulat járt itt

Az országos döntőbe 53 színtársulat előadása jutott el eddig. A részvételt illetően Pécs és a budapesti Katona József Színház áll az élen (11–11), a Kaposvári Csiky Gergely Színház tízszer, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház kilencszer, az Egri Gárdonyi Géza és a budapesti Örkény István Színház hétszer volt itt. A határon túliak közül a sepsiszentgyörgyiek (5) az éllovasok, a szabadkaiak két társulattal négyszer, a kolozsváriak háromszor jutottak el a POSZT-ra.

A nagy duplázók

A győztesek közül egyedül Zsótér Sándor rendező triplázott, másnak a duplázás sem sikerült. Mohácsi János pedig kétszer vitte sikerre a legjobb előadást, kétszer nyert a társulata, egyszer a Legjobb rendező lett.

A színművészek közül két elismerést kapott: Börcsök Enikő (női főszerep és epizód) Anger Zsolt (epizód és MASZK-díj), Máté Gábor (epizód és MASZK-díj), Gyabronka József (férfi főszerep és MASZK-díj), Kerekes Éva (2 MASZK-díj), Fullajtár Andrea (epizód és MASZK-díj).

A színművészek közül két elismerést kapott: Börcsök Enikő (női főszerep és epizód) Anger Zsolt (epizód és MASZK-díj), Máté Gábor (epizód és MASZK-díj), Gyabronka József (férfi főszerep és MASZK-díj), Kerekes Éva (2 MASZK-díj), Fullajtár Andrea (epizód és MASZK-díj). A tavalyi színházi fesztiválon a pécsi Istenítélet nagy sikerrel szerepelt: öt elismerést is begyűjtött -->