Kultúra

2011.09.05. 17:01

Milyen volt Pécs városa a török korban?

Született már fiktív regény arról, miként élhettek az emberek Pécsett a török időkben, ám most levéltári kutatások, múzeumi dokumentumok alapján egy pécsi történész, dr. Varga Szabolcs feltárta a valós helyzetet. Kiderült, Pécs virágzó város volt a turbános uralom alatt.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló)

– Mi izgatta a középkori Pécsben?

– A megyei jogú városok közül egyedül Pécsnek nem írták meg az átfogó történetét, ennek megalkotására kértek fel többedmagammal. Időközben sokan kiszálltak, elfogyott a muníció is. Így szakkönyv nem lett belőle, de Irem kertje címmel megírtam, milyen volt itt a városkép 1543–1686 között. Hogy mit takar az Irem? Paradicsomi állapotokat, Szemirámisz függőkertjét nevezték először így.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Varga Szabolcs megírta, milyen volt Pécs városa a török időkben
[/caption]

– Korábban pedig ezt erősen negatív korszaknak nevezték.

– Hatvan éve valóban született egy ilyen értékelés. Időközben azonban felnőtt egy új történészgeneráció, akik megtanulták elolvasni a török forrásokat és a hazai rejtett dokumentumokhoz is hozzáfértek.

– Akkor hát milyen volt valójában a törökkori Pécs?

– A törökök előtt igazi európai város állt itt, Pozsonyhoz, Grazhoz hasonló, erős német polgársággal. Száz évvel később viszont az utazó már Szarajevó mintájú várost láthatott horvát, bosnyák és magyar emberekkel, virágoskertekkel, szökőkutakkal.

– Meddig értek a határai?

– Hat–nyolcezer ember lakta, akkoriban ez nagyvárosnak számított. A területe a fallal körülvett belvárosból, a főként magyarlakta Tettyéből, a Domus-parkolóig nyúló siklósi városrészből és nyugatra a mai Csillag-étteremig húzódó szigeti városrészből állt. A magyarok alkották az összlétszám kétötödét, a lakosság több mint fele délszláv volt. Érdekes, hogy a törökök száma minimális, a várost a muzulmánná váló délszlávok vezették.

– Ugorjunk az 1600-as évekbe egy pécsi vasárnap délelőttre.

– Nem tiltották a keresztény kultúrát, mert az áttérések csökkentették az adóbevételeket. A Mindenszentek temploma volt az egyetlen keresztény imahely, amit az unitáriusok és a katolikusok közösen használtak, választófallal két részre osztva. A mise pedig elhangzott magyar és szláv nyelven is. Aztán mindenki rohant a vásárba, ahol a mainál is nagyobb volt a tömeg.

– És a környező falvak?

– A mai 6-os út mentén a falvak jó része már létezett, száz-kétszáz lélekkel.

A pilóta gyermeke az időben repül

Varga Szabolcs 1978-ban született Veszprémben. Az édesapja vadászpilóta, így a középiskolát katonai kollégiumban végezte Székesfehérváron. Az érettségit követően a Pécsi Tudományegyetem Bölcsésztudományi karán történelem–latin szakon szerzett diplomát 2001-ben. Doktori disszertációját a koraújkorból írta, tanít a Pécsi Hittudományi főiskolán. Nős, felesége történelem-angol szakos tanár, Janka lányuk 9, Zsófi 4 esztendős, Bertalan 6 éves. A család Magyaregregyen él.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!