Ukrán válság

2023.10.19. 07:07

Az észak-koreai vezető fogadta az orosz külügyminisztert (videó)

603. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálatának Telegram-csatornája által közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára (b) fogadja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Phenjanban 2023. október 19-én

Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Fotó: -

Oroszország légicsapásokat mért Ukrajnára 

Az orosz erők az éjszaka folyamán újabb légicsapásokat hajtottak végre kelet-, dél- és észak-ukrajnai célpontok ellen – közölte az ukrán hadsereg.

Az ukrán légierő közlése szerint az oroszok ballisztikus és cirkáló rakétákat, valamint támadó drónokat használtak ipari, infrastrukturális, polgári és katonai objektumok ellen.

Az ukrán légvédelem három drónt és egy cirkálórakétát lőtt le.

A drónirányítás iskolai oktatását tervezi az ukrán szaktárca

Az ukrán oktatási minisztérium azt tervezi, hogy beépíti az iskolák tantervébe a drónvezérlés oktatását – számolt be csütörtökön az ukrán védelmi minisztérium Armija.info elnevezésű portálja.

A szaktárca azt tervezi, hogy korszerűsíti az Ukrajna védelme elnevezésű tantárgy oktatási módszereit, kiegészítve a taktikai gondolkodás és a térértés alapjainak oktatásával.

Az ilyen változtatások célja, hogy minden diák rendelkezzen az alapkészségekkel, továbbá ösztönözzék a tanulókat a katonai pálya vagy olyan polgári szakok választására, amelyeken elsajátíthatják a drónok gyártását, tervezését, illetve korszerűsítését.

Partnereinkkel elindítottunk egy projektet, amely arra szolgál, hogy kamerával felszerelt drónokkal lássák el az Ukrajna védelme tantárgyat oktató tanárokat, továbbá kiképezzék őket a kezelésükre. Már több iskola kapott drónokat, a tanáraik pedig kétnapos tanfolyamon vettek részt, amelyen katonai oktatók segítségével sajátíthatták el e modern technológia használatának alapjait

– fejtette ki Olekszandr Neszterenko vezérőrnagy.

Az ukrán parlament első olvasatban elfogadta a Moszkvával kapcsolatot tartó egyházak betiltását

Az ukrán parlament első olvasatban támogatta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az Oroszországgal kapcsolatban álló vallási szervezetek tevékenységét Ukrajnában, ennek alapján betilthatják a Moszkva által kánoninak tekintett Ukrán Ortodox Egyház (UPC) működését – hozta nyilvánosságra csütörtökön Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő a Telegramon.

Az előterjesztés mellett 267 képviselő szavazott a 450 tagú ukrán törvényhozásban.

Viktorija Szjumar parlamenti képviselő saját Telegram-bejegyzésében hozzáfűzte, hogy az UPC védelmében szólalt fel Jurij Bojko, a betiltott Moszkva-barát Ellenzéki Platform - Az Életért párt volt társelnöke, és Artem Dmitruk, akit kizártak a Nép Szolgája kormánypárt frakciójából.

Kijev azzal vádolja az UPC-t, hogy aláássa Ukrajna egységét, és kapcsolatban áll az Orosz Ortodox Egyházzal (RPC), amely szerinte támogatja Moszkva Ukrajna elleni háborúját. 

Az UPC kitart amellett, hogy 2022 májusában, a háború kezdete után három hónappal függetlennek nyilvánította magát az RPC-től.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) sajtóirodája csütörtökön hivatalos honlapján közzétett közleményében azt írta, hogy az orosz ortodox egyház saját katonai magánvállalatokat hoz létre Oroszország területén, s ezek a moszkvai patriarchátus utasítására a hívők között zsoldosokat toboroznak és képeznek ki Ukrajna elleni bevetésre.

A közlemény szerint a biztonsági szolgálat dokumentálta, hogy egy ilyen katonai magánvállalat működik például a szentpétervári kronstadti haditengerészeti székesegyházban. 

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat hozzátette, hogy a dokumentált tények alapján „átfogó intézkedéseket tesz a feltárt bűncselekmények körülményeinek feltárására és az elkövetők felelősségre vonására”.

Az orosz erők próbálják körülzárni a Donyeck megyei Avgyijivkát

Az orosz erők légitámogatással próbálják körülzárni a Donyeck megyében lévő Avgyijivka települést, ugyanakkor az ukrán erők az elmúlt tíz nap alatt öt orosz repülőgépet semmisítettek meg a régióban – közölte a dél-kelet ukrajnai (tavriai) irányvonal sajtóközpontja csütörtökön a Facebookon.

Az ellenség nem hagy fel az Avgyijivka bekerítésére tett kísérletekkel. Mindazonáltal katonáink három ellenséges támadást visszavertek, és egy orosz Szu-25 támadó repülőgépet le is lőttek. Ez már az ötödik gép, amit a donyecki régióban eltaláltak az elmúlt tíz nap alatt

– írta közleményében a sajtóközpont.

Az ukrán vezérkar csütörtöki helyzetjelentése szerint az elmúlt nap során az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett egy orosz repülőgépet, egy helikoptert, 11 harckocsit, 39 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 17 drónt. Az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 630-cal 290 680-ra emelkedett.

Húsz roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi tárca

Az orosz fegyveres erők 20 támadást vertek vissza a front négy szakaszán, amelyekben mintegy 730 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte a csütörtökön kiadott hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az ukrán támadások közül 11-et a kupjanszki irányban hajtottak végre, és a legjelentősebb emberveszteséget, 260 főt a donyecki frontszakaszon szenvedték el.

Az orosz összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetésipontot, egy Mig-29-es és egy Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, négy harckocsit, 14 páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveget, két földi célpontok elleni csapásra átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, tíz HIMARS-rakétát, egy JDAM irányított légibombát, valamint 61 légi drónt. Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. Donyeckben legkevesebb két civil megsebesült belövések következtében.

Kazahsztán megtiltotta száznál több termék exportját Oroszországba

A közép-ázsiai ország nyugati nyomásra csütörtökön megtiltotta 106 termék exportját Oroszországba. Kairát Torebajev kereskedelmi miniszter-helyettes a Kaztag helyi hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy főként drónokról, ezek alkatrészeiről, mikrochipekről, különleges műszaki eszközökről, illetve egyéb olyan árucikkekről van szó, amelyeket hadi célra felhasználhatnak. A tisztségviselő nem bocsátkozott további részletekbe, mindössze annyit árult el, hogy ezen termékeket külföldön gyártják.

Kazahsztánt barálatok érik, amiért a nemzetközi szankciók kikerülésével ilyen jellegű termékeket szállít Oroszországnak.

Mindazonáltal egyelőre nem világos, hogy az exportkorlátozásokat miként fogják ellenőrizni. Az orosz sajtóban ismételten jelentek meg arról cikkek, hogy egyebek között autók, mobiltelefonok és más áruk is áramolnak Kazahsztán felől Oroszországba. Sok orosz állampolgár közvetlenül Kazahsztánban vásárolja meg ezeket az árukat, majd átszállítják a határon.

Szerik Sumangarin kereskedelmi miniszter júniusban erősítette meg az úgynevezett kettős felhasználású, vagyis polgári és katonai célra egyaránt alkalmas termékek exportját Oroszországba. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szeptemberben Németországban tett látogatása alkalmával ugyanakkor arról biztosított mindenkit, hogy Asztana követi a nyugati szankciókat. Tokajev azóta többször is találkozott Vlagyimir Putyin elnökkel és demonstratívan kiállt mellette.

Putyin: diszkriminálja a NOB az orosz sportolókat

Az orosz sportolókkal szembeni etnikai alapú diszkriminációval vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnök a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB) csütörtökön Permben, az Oroszország sporthatalom elnevezésű nemzetközi fórumon.

A jelenlegi Nemzetközi Olimpiai Bizottság néhány vezetőjének köszönhetően megtudhattuk, hogy a játékokra való meghívás nem feltétlen joga a legjobb sportolóknak, hanem valamiféle kiváltság, és hogy azt nem sporteredményekkel, hanem bizonyos politikai gesztusokkal lehet kiérdemelni, amelyeknek semmi közük a sporthoz. És hogy maguk a játékok politikai nyomásgyakorlás eszközeként használhatók olyan emberekkel szemben, akiknek semmi közük a politikához, ami nem más, mint durva és ténylegesen rasszista, etnikai diszkrimináció

 – mondta Putyin.

PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök beszédet mond az Övezet és út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum harmadik csúcstalálkozóján Pekingben 2023. október 18-án
Fotó: Ken Ishii / Forrás: MTI/AP/Kyodo News

Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a NOB-alapító Pierre de Coubertin és Alekszej Butovszkij óta „sok minden megváltozott, és valami teljesen elveszett”.

Azt is megtudtuk, hallottuk, hogy az Olimpiai Charta állítólag elavult, és már nem egyetemes. Egyes sporttisztviselők maguknak tulajdonították a jogot, hogy meghatározzák, kire vonatkozik ez az Olimpiai Charta, és kire nem. Az ilyen megközelítés ellentmond a sport természetének

– tette hozzá.

Ugyanakkor kifejezte meggyőződését, hogy vannak olyan értékek, amelyeket nem lehet elárulni, eltörölni, elcserélni vagy eladni. Véleménye szerint ilyen értékek közé tartozik a sport és annak egyesítő ereje, és „valójában ez a nemzetközi sportmozgalmak lényege”.

Volodimir Zelenszkij bejelentette a védelmi minisztérium reformját

Az államfő a Rusztem Umerov védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után számolt be a tervezett reformokról, köztük nagyobb digitalizációról, jobb csapatellátásról és a bürokrácia csökkentéséről. Mint elmondta, a változások lehetővé tennék, hogy a parancsnokok a papírmunka helyett a harcokkal foglalkozzanak.

Umerov elődjét, Olekszij Reznyikovot szeptemberben a tárcát érintő korrupciós vádak miatt mozdították el tisztségéből, majd hat helyettesét is felmentették.

Az észak-koreai vezető fogadta az orosz külügyminisztert

Szergej Lavrov orosz külügyminisztert fogadta Kim Dzsong Un észak-koreai vezető – tudatta csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

Az TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint Lavrov és Kim találkozója több mint egy órán át tartott, de a minisztérium további részleteket nem közölt. Lavrov szerdán érkezett Phenjanba, és korábban megköszönte Észak-Koreának, hogy támogatja Oroszország ukrajnai katonai akcióit, és Moszkva „teljes támogatását és szolidaritását” ígérte Kimnek – közölte az orosz tárca.

A Cso Szon Hui észak-koreai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után Lavrov később újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei, Japán és Dél-Korea fokozott katonai tevékenysége aggodalomra ad okot

– jelentette az orosz RIA Novosztyi hírügynökség.

LAVROV, Szergej; KIM Dzsong Un
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálatának Telegram-csatornája által közreadott képen Kim Dzsong Un elsõszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt fõtitkára (j2) és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter (b2) megbeszélést folytat Phenjanban 2023. október 19-én
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz külügyminisztérium sajtószolgálatának Telegram-csatornája

Az amerikai és a dél-koreai haditengerészethez csütörtökön csatlakozott négy másik ország - Kanada, Belgium, Új-Zéland és a Fülöp-szigetek - egy tengerészeti aknák elleni gyakorlaton Dél-Korea déli partjainál – közölte a dél-koreai védelmi minisztérium.

Lavrov megjegyezte, hogy Észak-Korea, Kína és Oroszország a regionális feszültségek enyhítésére törekvő politikát folytat.

Az észak-koreai állami média szerint Lavrov látogatása „jelentős esemény” a Phenjan és Moszkva közötti kapcsolatok további megszilárdításában.

Őrizetbe vették Oroszországban a Szabad Európa Rádió egyik újságíróját

Az orosz-amerikai kettős állampolgárságú, Prágában élő Alsu Kurmasheva május 20-án utazott be Oroszországba sürgős családi ügy miatt. Amikor távozni akart, a repülőtéren őrizetbe vették, elvették az útleveleit, és pénzbírságot szabtak ki rá.

Az orosz hatóságok szerdán bejelentették, hogy vádat emeltek Kurmasheva ellen, amiért elmulasztotta külföldi ügynökként regisztráltatni magát

 – közölte a Szabad Európa Rádió.

A külföldi ügynök kifejezést Oroszországban olyan szervezetekre, újságírókra, aktivistákra, akár művészekre alkalmazzák, akikről úgy tartják, hogy külföldi támogatású politikai tevékenységet folytatnak. A Szabad Európa Rádió közleményében követelte, hogy engedjék szabadon Alsu Kurmashevát, hogy mielőbb hazatérhessen a családjához. A közlemény szerint 

az újságírónőre akár ötéves börtönbüntetést is kiszabhatnak.

A Tatar-Inform orosz hírügynökség az üggyel kapcsolatban közölte: 

Kurmashevát azért vették őrizetbe, mert Oroszország katonai tevékenységéről gyűjtött információkat.

Oroszországban a sajtó működését különösen szigorúan kezdték ellenőrizni az Ukrajna ellen indított háború megindítása után. Számos független hírközlő médiumot bezárásra kényszerítettek, és több újságírót, illetve kiadványt „külföldi ügynöknek” minősítettek. Miután márciusban kémkedés vádjával őrizetbe vették Evan Gershkovichot, a The Wall Street Journal munkatársát, szinte az összes amerikai újságíró távozott Oroszországból.
A prágai és washingtoni központtal működő Szabad Európa Rádió működését az amerikai kongresszus finanszírozza.    

Logisztikai raktárat ért támadás egy orosz régióban

A Brjanszk régióban lévő Szlucsevszk falut megtámadták az Ukrán Fegyveres Erők (AFU). Egy logisztikai raktárat lőttek - számolt be róla a Shot a Telegram csatornán.

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) október 19-én, szerdán tíz percig lőttek egy lakott területet. A támadás során a Pogarszkij körzetben hat darab lövedék egy logisztikai cég területére csapódott be.

A raktárakban építőanyagok és alkatrészek voltak elhelyezve.

Ukrajna rakétákkal támadja a Krímet

Szevasztopol kormányzója, Mihail Razvozsajev arról számolt be, hogy robbanás történt Szaharnaja Golovka környékén.

Ukrán részsikerek

Olekszandr Tarnavszkij tábornok, Ukrajna déli hadműveleteiért felelős tábornoka azt mondta, hogy az ukrán erők "részsikert értek el Robotyne déli részén". Robotyne azon déli falvak egyik csoportja, amelyet Ukrajna az Azovi-tenger felé való előrenyomulása részeként szeretne biztosítani – céljuk az oroszok déli és keleti állásokat összekötő szárazföldi híd elszakítása.

Erős francia támogatás

Emmanuel Macron francia elnök megerősítette országa támogatását Ukrajna felé a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében – közölte a francia elnökség. "Biztosította az ukrán elnököt, hogy a válságok elszaporodása nem gyengíti Ukrajna francia és európai támogatását, amely mindaddig megmarad, ameddig kell" – közölte Macron irodája.

Kijev aggódik

Joe Biden amerikai elnök csütörtökön főműsoridőben tart beszédet az amerikaiaknak az izraeli és az ukrajnai háborúról – közölte a Fehér Ház. 

Az aggodalmak szerint az Izrael és a Hamász közötti háború eltérítheti a katonai és nemzetközi támogatást Kijevtől.

Legalább 10 civil meghalt

Az elmúlt két nap orosz támadásaiban legalább 10 civil meghalt Ukrajnában, és megrongálták az áramhálózatot az északkeleti Harkov városában – közölték ukrán tisztviselők. 

A célpontok között volt egy lakóépület is a délkeleti Zaporizzsja városában.

Putyin: az amerikai rakéták meghosszabbítják Ukrajna agóniáját

Vlagyimir Putyin az Egyesült Államok újabb hibájának nevezte, hogy nagy hatótávolságú taktikai ballisztikus rakétákat szállít Kijevbe. Ez volt az orosz elnök első nyilvános megjegyzése azóta, hogy egy példátlan ukrán csapás a héten megsemmisített helikoptereket az oroszok által megszállt területek két repülőterén. Az orosz elnök azt is állította, hogy az ATACMS rakéták szállítása, amelyek 160 kilométernél távolabbi célpontokat is képesek elérni, és kazettás lőszerrel ellátott lövedékeket szállítanak, "egyszerűen meghosszabbítja Ukrajna agóniáját".

Csődöt jelentett a Google orosz leányvállalata

Az Alphabet Inc oroszországi egysége tavaly nyáron csődöt jelentett, miután a hatóságok lefoglalták bankszámláját, ami lehetetlenné tette a személyzet fizetését. Az ingyenes szolgáltatások, köztük a keresés és a YouTube továbbra is működnek.

Moszkva ismételten összetűzésbe került külföldi technológiai vállalatokkal a tartalom, a cenzúra, az adatok és a helyi képviselet miatt.

A Google orosz leányvállalatára nyomás nehezedett amiatt, hogy nem törölte a Moszkva által illegálisnak ítélt tartalmakat, és korlátozta a hozzáférést bizonyos orosz médiához a YouTube-on, bár a Kreml betiltotta a Facebookot és a Twittert is, a Google szolgáltatásaihoz való hozzáférést nem akadályozta meg.

Moszkva köszönetet mondott Észak-Koreának

Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva nagyra értékeli Észak-Korea „elvi, egyértelmű támogatását Oroszország ukrajnai lépései iránt”. 

Szergej Lavrov néhány nappal azután látogatott Észak-Koreába, hogy az Egyesült Államok közölte, Phenjan hadianyagot szállított Moszkvának az ukrajnai háborúhoz.

LAVROV, Szergej; KIM Dzsong Un
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálatának Telegram-csatornája által közreadott képen Kim Dzsong Un elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára (b) fogadja Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Phenjanban 2023. október 19-én
Fotó: - / Forrás: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata

Nem sokkal érkezése után Lavrov kijelentette, hogy látogatása alkalom volt arra, hogy megvitassák Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun észak-koreai vezető által a múlt hónapban aláírt megállapodások végrehajtását – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Pénteken a Fehér Ház közölte, hogy Észak-Korea több mint ezer konténer katonai felszerelést és lőszert szállított Oroszországnak.

Az orosz fekete-tengeri flotta visszavert egy légitámadást

Szevasztopol kormányzója szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta (BSF) visszavert egy légitámadást. A mentők a helyszínen vannak – közölte Mihail Razvozsajev. Infrastruktúrában keletkezett károkat nem említett.

A Fekete-tengeri Flotta (BSF) körülbelül 30 hadihajóval rendelkezik, és elsősorban a megszállt Krím félszigeten lévő Szevasztopolban állomásozik.

Több ezer Nagy-Britanniába menekült ukrán lett hajléktalan

Ukránok ezrei, akik a kormány Otthonok Ukrajnának programja keretében érkeztek Nagy-Britanniába, hajléktalanok vagy hajléktalanokká válnak – derült ki egy jelentésből.

A Nemzeti Számvevőszék szerint 4890 háztartást (az akkori Angliába érkezett háztartások 8 százalékát) minősített ilyennek a helyi hatóság. 

Még ez is „valószínűleg alábecsüli a valós képet”, mivel a helyi hatóságok körülbelül egyharmada nem szolgáltatott adatokat, és a hajléktalanság kockázata „valószínűleg növekedni fog” – mondta a szervezet.

A hajléktalanná vált ukránok számáról nem közöltek pontos adatokat.

Román–ukrán közös kormányülést tartottak

Az ukrán elnök beszámolt arról, hogy román–ukrán közös kormányülést tartottak, ami újabb fontos lépés a két ország közötti stratégiai partnerség felé.

„Együttműködésünk, interakciós formáink új erőt jelentenek az egész fekete-tengeri régió számára a biztonság, a gazdaságfejlesztés és az új infrastruktúrák kiépítésének területén. Hálás vagyok román partnereinknek a közös munkáért” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Új működési rendre áll át az ukrán védelmi tárca

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az éjszakai videójában beszámolt arról, hogy Rustem Umerov védelmi miniszter bemutatta az új, a tárcát irányító csapatát.

Már megvannak az első lépések a katonaság által felvetett problémák megoldására. Jelentősen csökkentik a bürokráciát, különösen a harctéren lévő katonai vezetők számára, nagyobb lesz a digitalizáció és az egyértelműség a csapatok ellátásában. A minisztérium nyitottabban áll majd a katonaság visszajelzéseihez és a felhalmozódott problémák leküzdéséhez.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. október 18-án az ukrán–magyar határszakaszon 5189 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4679 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 63 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

A tegnapi háborús hírfolyamunk itt olvasható:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában