Túl sok a nagyvad, veszélyeztetik az erdőt - gondolja olvasónk

Drasztikus mértékben! 

Tudni kell, hogy egy adott populáció nagyságát nem  a terület nagysága határozza meg hanem a rendelkezésre álló élelem mennyisége! A vad több táplálékot talál a megváltozott, ,,mesterséges" kultúrában, mint a természetben. 
A szarvasállományt 1967-ben 17 ezerre becsülték, míg 2016-ban már 100 ezerre. 

Ez csak a szarvas! 

Hiába az éves kvóta, ha a következő évre mindig több lesz belőlük. Szinten tartani sem tudják! Az nem vadállomány szabályozás, ha mindig csak többen lesznek. Értem én, hogy a pártfőtitkárok és milliárdos barátaiknak ez jó, de mi van a kisemberekkel? A károsultakkal?

A vadászok könnyű helyzetben vannak. Mutogathatnak lefelé is a károsultra, hogy a kár az ő hibája, és mutogathatnak felfelé is a vadkárbecslőre, a megyei kamarára, hogy országosan határozzák meg a kvótát, a vad különben állami tulajdon és ők csak a kilövésre jogosultak. De soha semmiért nem felelősek. Egy részük ugyan földtulajdonos, nekik a kárral együtt is megéri, így nem is igyekeznek lépni az ügyben. A kisember megint csak nem számít.

Már felmerült olvasóinkban, hogy vadaskertekben kellene tartani a nagyvadat és azon kívül nagyon szigorúan szabályozni a számukat. Van erre működőképes nyugati példa. Ott úgy gondolják, hogy a vadat kell bekeríteni, nálunk meg pont fordítva, a mezőgazdasági területeket meg az erdőket.

Ellentmondásos, hogy a több vadkárt a sok bekerített területtel indokolják a vadászok, de ha valaki a vadkár miatt reklamál, azt mondják neki, hogy kerítse be a területet. Nálunk a vadkárért a károsult a felelős, ott viszont tudtommal, ha a vadász nem elégedett az erdészeti szakember vadkárbecslésével, akkor fellebbezhet ez ellen, fizetve az eljárási költséget! Tehát a vadászatra jogosult és nem a vadkárt szenvedett fél! Mint nálunk, ahol fordítva van.

A nagyvadállományunk alulhasznosított. Ezt a vadgazdálkodással foglalkozók egy része tudja, a másik nem akarja beismerni. Többet is lehetne értékesíteni, keveset lőnek ki.

Nem kell a külföldi vadász ahhoz sem, hogy a tagok vadkárelhárító vadászatot végezzenek. Csak hát vannak társaságok ahol a tarvadat nem lövik, leszámítva a téli hajtásokat, de az sajnos kevés. Azért mennek ki, hogy elkergessék, megriasszák a vadat és nem azért, hogy lelőjék.

Tudni kell, hogy a jelenlegi nagyvadlétszám veszélyezteti természeti értékeink (pl.:erdő) megmaradását! Nem csak a saját, de számos más állat élőhelyét is veszélyeztetik az erdők, élőhelyek degradálásával.

A VAHAVA jelentés is azt írja a, hogy a 100 ezer pluszos létszámról minimum a 70 ezer alá kell csökkenteni a szarvasállományt az erdők védelme érdekében, amelyekre a változó klímában egyre nagyobb szükségünk lesz. 

Név és cím a szerkesztőségben

Ha érdekeset látott, hallott, mondja el nekünk! A 06 30/3511-111-es számon várjuk hívását minden hétköznap 8 és 16 óra között.