A kilométerórát lessük az út helyett?! - bosszankodik olvasónk

Egy olvasó a Postabontásban megjelent írásában úgy fogalmaz, hogy nagyon helyesnek tartja, ha a rendőrség a jövőben a sebességhatárok legkisebb túllépését sem tolerálja. „A balesetek zömét a gyors­hajtás okozza, gátat kell ennek vetni végre!” – írja. Feltételezem, hogy a levélíró nem vezet, nem vesz részt a közlekedésben, mert nem hiszem, hogy a legapróbb véletlenszerű sebességtúllépése esetén tapsolva fogadná a büntetési csekket. Igaz, a gyorshajtás valóban sok balesetet okoz, de felteszem a kérdést: mióta nevezhető gyorshajtásnak az, ha valaki a 30-as táblánál 32-vel, vagy 50 km/h helyett 53-mal halad? 

A balesetek nem csak a gyors­hajtás miatt következnek be, hanem az elsőbbség meg nem adása, a követési távolság be nem tartása, és más, ide vonatkozó KRESZ-szabályok figyelmen kívül hagyása miatt is. 

A közelmúltban a gyárvárosi templomnál az autóbusz ki akart fordulni a megállóból, megálltam, hogy utat adjak neki. Hatalmas csattanás: egy fiatal női vezető fékezés nélkül teljes sebességével belém rohant. Olyan erővel, hagy az ülés hátrahajlott, a derekam egy hét után is fájt. A balesetnek semmi köze nem volt a gyorshajtáshoz, előírt sebesség mellett is bekövetkezett. Elvileg egy km/h-ás sebesség túllépés esetén is büntethetnek. A minap Szajknál mértek. A szemből jövő autósok jelezték a traffipaxot. Mivel tudtam, hogy mérnek, a sebességet állandóan figyeltem, és féltem, inkább 40 km/h-ra csökkentettem, hogy nehogy esetleg túlhaladjam a megengedettet. Pontosan ez esetben látom a baleseti veszélyt, mert az ember félve a kilométerórát lesi, és ezt nem lehet fél szemmel tenni, úgy, hogy a másik szem az utat figyelje. Veszélyesebbnek vélem, mint a vezetés közbeni telefonálást, hiszen aközben a tekintet legalább az úton van. A sebességmérő folytonos ellenőrzése rendkívül figyelemelterelő. 

A rendőrséggel a „kapcsolatom” a száguldozásom miatt volt eddig, de félek, hogy még szorosabb kapcsolatba kerülök velük a zéró tolerancia miatt. Késő ősszel esős, ködös estén a 6-os úton hazafelé tartva Bonyhádnál a lámpa zöld jelzésénél átszáguldottam 60-nal. A széles határban egy teremtett lélek sem volt. Csekk! Az ipari úton város vége, város jelzésű táblák sorban váltogatják egymást. Miért ne lenne pont a pécsújhegyi kereszteződés előtt 50 méterre a várost jelző tábla? Ugyancsak a zöld jelzésnél átsuhanok ... csekk! A jövőben fék, mert 51 km/h-val már büntetnek – a zöldnek pedig, mire odaérek, már vége. Hosszúhetény tényleg hosszú. Gyalogosok, forgalom a faluban. Három kilométeren át lesni a kilométerórát kifejezetten figyelemelterelő, balesetveszélyes művelet. A szilágyi elágazás előtt 100 méteren belül kettő halálos baleset is történt már. Sajnálom mindazokat, akik a gyorshajtás következtében életüket vesztették. Amiben egyetértek a Postabontásban megjelent cikk írójával: „a gyorshajtásnak gátat kell venni végre.” De ne azoknál kezdjék, akik a 30-as táblánál 31-gyel cammognak.

 Kovács