A városvezetés viszi, és nem hozza a pénzt

Egy város, amely állandó pénzzavarral küzd. Egy város, ahol a képviselők nem egymással összefogva munkálkodnak azon, és törik a fejüket, hogyan lehetne minél vonzóbbá tenni az itt lakók, vagy az ide látogatók számára ezt a valamikor „ékszerdoboznak” tekintett várost. A törvény által előírt éves kötelező „közmeghallgatást” elszabotálják, a rendszeres fogadónapok is hiányoznak. Volt ennek a városnak egy „fénykora”, amikor azt a legtöbb adót fizető polgárok  - Zsolnayak, Hamerlik, Róthok stb. - vezették.

Ha visszagondolunk a ránk erőltetett trianoni békekötés következményeire, és az azt követő második világháborút megelőző alig több mint húsz évre, akkor elmondható, hogy akkoriban a város többet fejlődött, mint a jelenleg regnáló időszakban. Felsorolni sem tudjuk, mennyi minden valósult meg ez alatt az időszak alatt. Elhoztuk Pozsonyból az egyetemet, felépítettük a Mór kollégiumot, a Hadapród, a Gyárvárosi iskolát és templomot, a Pius gimnáziumot és templomot, és eközben még fegyverkeztünk is. Ma mi a jellemző a városra? Félbehagyott épületek Pécs szerte. Fillérekért eladott ingatlanok. Felhagyott bányaüzemek romos épületei, stb. Miközben a városházán a különböző pártok képviselői – nagy pénzért – egymás lejáratásán munkálkodnak. Felmerül a kérdés, hogy a rendszerváltás utáni évtizedek tapasztalatai alapján nem lenne -e szükség az egész választási rendszer felülvizsgálatára, megváltoztatására? Többek közt a területi felosztás sem a legszerencsésebb: hogy kerül a Somogy, Vasas, Hird képviselőjéhez Pécs-Szabolcs, Hősök tere? És lehetne a sort tovább folytatni.

T. F.

Ha érdekeset látott, hallott, mondja el nekünk! A 06 30/3511-111-es számon várjuk hívását minden hétköznap 8 és 16 óra között.