Sport

2010.04.01. 13:37

Edzője szerint Bátai Réka indulhat a londoni olimpián

Új rekorddal nyerte a Hawaiion rendezett maratoni futóversenyt a Pécsi Futó Klub atlétája, Bátai Réka. A 26 éves gyógyszerész szerint egyáltalán nem unalmas végigfutni a negyvenkét kilométeres távot.

K. Mayer András

„Mentálisan nagyon erős lány, aki kiválóan bírja a monotonitást. Korábban hezitált a közép- és a hosszútávfutás között, mostanra kiderült, hogy utóbbihoz kiválóak az adottságai, idén akár 2:45 körüli időt is futhat. Egyértelmű, hogy aspirálhat a 2012-es londoni olimpiára” – jellemezte versenyzőjét Fogarasi Sándor, a PFK edzője.

Bátai Réka legutóbb a Hawaii-on, Hilo városánál rendezett maratoni versenyen indult, s igazolva azt, hogy a hosszútávfutás az ő asztala, új rekorddal (2:53.13-as idővel) meg is nyerte a viadalt. A pécsi atléták anyagi lehetőségeit ismerve nem csak az eredményre kaptuk fel a fejünket, hanem önmagában arra is, hogy eljutott egy ilyen távoli versenyre.

– Az apukám aneszteziológus, s éppen ott tartottak egy nemzetközi kongresszust, amelyen ő volt az egyik szekció referense. Az egész család kiment vele. Úgy gondoltam, ha már ott vagyok, előtte az interneten megnézem, van-e valami verseny, amin indulhatok, így akadtam rá erre a maratonra – beszélt a véletlen egybeesésről Bátai Réka.

Ha már ott volt, megnyerte – mintha ez ilyen egyszerű lenne. Nekünk nem annak tűnik, a 42 kilométer végigküszködése a teljesíthetetlen feladat kategóriába tartozik, ám ő úgy beszél róla, hogy elhisszük: megfelelő felkészüléssel ezt az akadályt is sikerrel lehet venni.

– Elsősorban fejben kell felkészülni, végig kell gondolni a versenyt – avatott be egy maratonista titkaiba. – Úgy kell tervezni, hogy a negyvenkét kilométerre megfelelően beossza az ember az erejét. Szerintem az eleje a legnehezebb: akkor mindenki úgy érzi, hogy gyorsabban is tudna futni, de nagyon megbosszulja magát, ha valaki ilyenkor elrontja a tempót.

Nekünk a közepe és a vége is elég nehéznek tűnik, ráadásul unalmasnak is. Vajon mit lehet csinálni negyvenkét kilométeren át, hogyan lehet tökéletesen koncentrálni ilyen hosszú távon?

– Én nem szoktam zenét hallgatni, nézem az órámat, hogyan telnek a kilométerek, mérföldek, illetve esetleg figyelem az előttem vagy velem futókat – árulta el Bátai, aki az esetleges olimpiai részvétellel kapcsolatos kérdésünkre meglepő választ adott: – Erre még nem gondoltam, ennyire előre nem szoktam tervezni.
Csak negyvenkét kilométerekre előre.

Ezek is érdekelhetik