BAMA

– Az autópálya régészet napjaink új kifejezése. Hogyan értékelné azt a munkát, amit az elmúlt néhány évben végeztek?
– Az építkezés fantasztikus lehetőséget adott számunkra, és mi örömmel éltünk vele. Hét évvel ezelőtt rendszeres régészeti terepbejárással és légifelvételekkel már előzetesen feltérképeztük a területet, feldolgoztuk a régebbi irodalmi adatokat, földrajzi leírásokat. Az ásatásokat 2006–2007 években végeztük, határidőre és eredményesen. Hatszáz-negyvenezer négyzetméternyi területet ástunk fel, s ezzel mintha egy óriási szelvényt, kutatóárkot vágtunk volna Baranyán át, hogy megszondázzuk a föld mélyét. Eleink után nyomozva hetvenöt fontos településmaradványra bukkantunk a kilencvenkét nyomvonalszakaszon, s akad köztük olyan, ami szenzáció a maga nemében.

– Most teljes a csend?
– Szó sincs róla. Folyik a hatalmas leletanyag feldolgozása, leltározása, munkatársaink a bázison mossák a cserepeket, tisztítják a csontokat, restaurálják a fémeszközöket, egyéb tárgyakat. Több mint százezer tárgyról van szó! Megkezdődött az ásatási dokumentáció számítógépes feldolgozása, amelynek feltételeit az adatbázis megalkotásával egy kollégánk teremtette meg.

– Az előbb szenzációt is említett. Ismerve a régészek viszszafogottságát, megkérhetem, hogy esetünkben mit nevezhetünk szenzációnak?
– Az eddig valaha előkerült baranyai gyűjteményanyag megduplázódott. Nemcsak értékes egyedi darabokról van szó, hanem többről. Arról is, hogy a lelőhelyeken ilyen nagy, összefüggő területeket lehetett egyszerre láthatóvá tenni. Ez különösen az őskori lelőhelyek esetében fontos, ahol eddig néhány korszakból csak szórványleletekkel rendelkeztünk, most pedig egész településeket, településrészeket tárhattunk fel. Házak, temetkezési helyek, „ipari területek” kerültek elő. Szenzációnak mondható annak a római villagazdaságnak az épületrészei, amelyre Szebény határában bukkantunk. Több helyen festett freskó nyomai is láthatók, az omladékból bronz- és ezüstérmék, több vaseszköz, üvegtöredék, bronz gyűrű és karperec került felszínre. A villaépület feltételezett területén a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara geofizikai felmérést végzett, s kiderült, hogy nagyméretű, többhelyiséges épületeket rejt a föld az ismert épületrészlettől délkeletre.

– Tehát fantasztikus, új világ tárult fel.
– Valóban, hiszen több korszak egymásra épülését is megszemlélhettük néhány ásatási helyen, ami a tudományos kutatások számára különös információkkal bír. Olyan megfigyelésekre volt mód, amelyeket eddig nem tudtunk, s melyekhez nem juthattunk volna részkutatásokkal. Ezen kívül természetesen rengeteg nagyon szép tárgy is előkerült, olyan különleges edények, színek és formák, amelyeket eddig nem találtak a Kárpát-medencében.

– Ön a beszélgetésünk elején egy hatalmas, a megyét átszelő kutatóárokként jellemezte az eddigi feltárásokat. Ha én régész lennék, sürgetném a munkák mielőbbi folytatását.
– Nekünk is ez a vágyunk, s természetesen igyekszünk megteremteni a mielőbbi folytatás feltételeit. A költségvetésünkből azonban erre nem futja, így csak a szponzori támogatásokban reménykedhetünk, abban, hogy az önkormányzatok segítenek rajtunk. Hiszen övék az a kincs, amit egyelőre még föld rejt a határban. De hogy mennyire nyitott kapukon kopogtat, akadt már egy mecénásunk aki nem kevés pénzzel segítette a versendi határában megtalált késő avarkori település temetőjében lévő ezeregyszáz (!) sír feltárását.

– A kincsrablóktól, fémkeresővel ellátott magánkutatóktól nem tartanak?
– Nagy kárt nem okozhattak. Az autópálya építése még jó ideig szem előtt folyik.