brekegő behemót

2019.07.29. 12:22

A világ legnagyobb békája akkora, mint egy macska

A bibliai óriásról, Góliátról kapta nevét.

A góliát béka Nyugat-Afrika kis területén élő endemikus faj, a kifejlett kétéltű akkora, mint egy házi macska. Egyike azoknak a kevés kétéltűeknek, amelyek már a dinoszauruszok előtt is éltek, nagyjából 250 millió éve vannak itt a Földön – írja az Origo.

A legnagyobb békafaj méltán megérdemli a góliát nevet

A góliátbéka (Canraua goliath) a földkerekség legnagyobb békafaja, amely csak egy jól behatárolható kis területen él az Egyenlítőnél, Nyugat-Afrika gyorsfolyású folyóiban, vízesések közelében, illetve a vízparti esőerdőkben. Itt meg is nézheti, tényleg milyen nagy.

Földrajzi elterjedési területe Egyenlítői Guinea és Kamerun néhány részére szorítkozik csupán, a sűrű, nedves, és viszonylag magas hőmérsékletű esőerdőkben. Ezeken a területeken a víz rendszerint tiszta, oxigéndús, és kellemesen meleg. A góliát békák számára létfontosságú a víz közelsége. A törzs átlagos hossza 32 cm, kinyújtott lábbal 72 cm, az állat tömege pedig eléri a 3.3 kilogrammot.

Nemcsak a testmérete, hanem az ugrása is tekintélye: majdnem 3 métert képes előre ugrani.

Szemének átmérője közel 2.5 centiméter. Az óriás ebihala viszont csak akkora, mint más békák ebihaljai.

Még a kisebb emlősöket is elkapja

A góliát béka rejtőzködő életet él, ebben márványozott zöld bőre segíti a moha-fedte sziklák között. Éjszaka a legaktívabb, ilyenkor a folyók mentén keresi a zsákmányt.

A fiatalok idejük nagy részét víz alatt töltik, míg az idősebbek alkalmanként a sziklákon sütkéreznek. A felnőttek rovarokat, héjas állatokat, halat, puhatestűeket, kisemlősöket, és más kétéltűeket (tarajosgőte, szalamandra, kis békák) zsákmányolnak, az ebihalak azonban csak a Dicraea warmingii fajnevű vízinövénnyel táplálkoznak, ami csak ezeken a területeken, a vízesések, és patakok közelében él. Ez a magyarázat arra, hogy a góliátbéka miért csak itt fordul elő.

A többi békafajtól eltérően a góliátbékának nincsen hangzsákja, párját fütyüléssel hívja: nyitva tartja a száját és hosszú fütyülős hangot ad ki.

A nőstény követi a hangot és így találja meg a hímet.

Más békafajoktól eltérően itt a hím nagyobb a nősténynél. Amikor elérik az ivari érettséget – ezt 10-12 hónapos korukra teszik a zoológusok – másként viselkednek, mint a többi békafaj.

A hím kavicsfészket épít a folyóparthoz közel vagy a mederbe, és hímek pedig megbirkózik fajtársaival a nősténnyel való párosodásért. Párzás után a nősténybéka több ezer 3.5 mm átmérőjű petét rak a fészekbe, de nem várja meg, hogy kikeljenek.

A ritka góliátbéka veszélyeztetett fajnak számít

Az utóbbi évtizedekben mintegy 50 %-kal csökkent az amúgy is kis populáció. Bár törvény tiltja, hogy vadásszák és eladják ínyencfalatnak, mégis illegálisan sokat exportálnak külföldre, így például az Egyesült Államokba,

ahol a népszerű békaugró versenyeken indítják az illegálisan beszerzett állatokat.

De az élőhelyüket is veszélyeztetei a fakitermelés, erdőirtás, valamint a környezetszennyezés. Vadon 10-15 évig, fogságban átlagosan csak 5 évig élnek.

Néhány példányt tenyészprogramhoz exportáltak, de ez eddig sikertelennek bizonyult. A természetvédők arra koncentrálnak, hogy megakadályozzák a góliátbékák vadászatát. A góliát béka élőhelyének egy része ma már védett: az egyenlítő giuneai Monte Alen National Park, és a kameeruni Littoral Province területe. Egyenlítői Guinea kormánya azonban továbbra is engedélyezi évi 300 béka exportját.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában