Jelentés a pécsi elkótyavetyélt ingatlanokról

Számos szabálytalanságot állapított meg a jelentés. Több esetben is előfordult, hogy a társaság liciteljárás nélkül értékesített ingatlanokat. Erre példa a Siklósi úti garázs, amelyet Soó László vezérigazgató-helyettes vásárolt meg, vagy a Rákóczi út-Alsómalom utca sarkán található ingatlan, amelyet mások jelen pillanatban is árulnak az akkori eladási árnál jóval magasabb összegért.

Érdekes az Anna utca 2-4-6. szám alatti ingatlanok értékesítésének módja. A liciten megjelenő társaság ugyanis – állapítja meg a jelentés –, nem azonos az adás-vételi szerződésben megnevezett vevővel. A jegyzőkönyv szerint ugyanis a liciteljáráson megjelent személy saját cége nevében volt jelen, nem pedig a megállapodást kötő nevében.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A PVV Zrt. 2006-ban felmondta a kispiacon működő üzletekkel a 2013-ig érvényes szerződést, és több mint 11 milliót fizetett ki kártalanításként
[/caption]

A vezérigazgató nem írhatta volna alá a szerződéseket

Teljes káosz mutatkozik a PVV Zrt. és a Búza téri Király házat építő WIGO Kft. közti üzletkötések körül. 2006 októberében 132 gépkocsibeállót vásárolt a vagyonkezelő társaság az épületben parkolók üzemeltetése céljából. Miután egy beálló ára kétmillió forint volt, a WIGO nettó 264 millió forintot kapott. Ezt megelőzően többször módosított, adásvétellel vegyes csere-előszerződést is kötöttek, amelynek értelmében a gépkocsi beállókért a pénzen kívül a Felsőmalom utcai kispiac ingatlanait ajánlották fel a WIGO-nak.

Tekintettel arra – mutat rá a jelentés –, hogy az ingatlanok kikerültek volna  a PVV Zrt. tulajdonából, és arra, hogy azok értéke jelentősen meghaladta a 80 milliós felső határt, ameddig az Igazgatóság jogosult dönteni, a közgyűlés hatásköre lett volna a döntés meghozatala. E nélkül a PVV Zrt. vezérigazgatója, vagyis Kelemen László, az előszerződéseket nem írhatta volna alá. A szerződés azon kitétele pedig, miszerint a PVV Zrt. kötelezettséget vállalt arra, hogy a WIGO-val közösen felújított piacot üzemeltetés céljából visszavásárolja, a „vizsgálatot végzők számára nem értelmezhető”.

Használhatatlan számítások a Király ház garázsainál

Kiderül az anyagból, hogy a PVV Zrt. egyik dolgozója két ízben is készített megtérülési számításokat, ami alapján a Király házban lévő mélygarázsban 226 beállóhely vásárlása esetén hét év alatt, 132 parkolóhely megvétele esetén pedig négy és fél év alatt térül meg a beruházás. Alapadatként jelent meg, hogy a kihasználtság foka az első és a második évben 40 százalékon, majd a későbbiekben 50, illetve 60 százalékon teljesül majd. Az nem derül ki, hogy mi alapján számoltak ilyen nagyságrendű adatokkal, ugyanakkor az elemző nem vette figyelembe a mélygarázs üzemeltetési és karbantartási költségeit, de a banki költségeket és a kamatokat sem.

A gépkocsibeállókért fizetett 264 milliós vételárat 31,6 milliós illeték terhelte, de miután a vételár kiegyenlítése hitelből történt, annak kamatait is finanszírozni kellett. A működés első nyolc hónapjában az egy beállóhelyre jutó közös költség 5111 forint volt havonta, amely a 132 beálló esetében közel 675 ezres havi költségként jelentkezett. A vizsgált nyolc hónapos időszakban ez 5,4 milliót tett ki, miközben a bérbeadásból származó bevétel alig haladta meg az 1 milliót.

Azt is megállapítják a garázsberuházáshoz kapcsolódóan, hogy a csereingatlanos változat végül is nem valósult meg, de következményei azért voltak. A kispiacon árusító pavilonokat ugyanis felszámolták, bérlőinek pedig közel 11 millió forint plusz áfa értékű kártalanítást fizetett a PVV Zrt. a bérleti jogról történő lemondásért, miközben a területen semmiféle fejlesztés nem történt.

Ingatlaneladás a kötelező liciteljárás elmaradásával

A Zsolnay Vilmos u. 2. az egykori „Juno Tanszék” telke. Erre az ingatlanra a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tett 69 milliós vételi ajánlatot 2004 nyarán. Szeptemberben a Tölgyes Invest Kft. jelezte vételi szándékát, majd a PVV Zrt. októberben saját értékbecslője által 56,8 millióra taksálta az ingatlan értékét. November 25-re ki is írtak egy nyilvános liciteljárást 80 milliós nettó induló árral. Ezen érdeklődő nem jelent meg az eljárás túl rövid ideje miatt, majd december 8-án liciteljárás lefolytatása nélkül váratlanul eladták az ingatlant a Tumanix Bt.-nek 80 millióért, miközben a Tölgyes Invest is fenntartotta vásárlási szándékát. Ehhez az ügylethez is közgyűlési jóváhagyás kellet volna, állapítja meg a vizsgálati jelentés.

Kérdés: lesz-e felelősségre vonás a vagyonkezelőnél?

Varga Péter, a PVV Zrt. jelenlegi vezérigazgatója levelet írt a vizsgálatot levezénylő Nász László főosztályvezetőnek. Ebben fontosnak gondolja megemlíteni, hogy az ellenőrzött időszakban kik voltak az ingatlanügyletekért felelős vezetők. E szerint „2004. november 9-től a fenti feladatok Soó László vezérigazgató helyettes közvetlen irányítása alatt álltak, s 2007. január 1-től történt SZMSZ módosítás után kerültek közvetlen vezérigazgatói irányítás alá.”

Varga Pétertől azt kérdeztük, hogy várható-e valamiféle felelősségre vonás például Soó László esetében, aki jelenleg is vezérigazgató helyettes, ráadásul a város költségvetési bizottságának elnöke. Varga Péter azt válaszolta, hogy végleges álláspontot ebben a kérdésben a pénzügyi bizottság állásfoglalását követően alakít ki.

Egyébként a vizsgálatról az a véleménye, hogy sokszor derült fény az ellenőrzés rugalmatlanságára, de számos esetben állapítottak meg valós kisebb-nagyobb szabálytalanságokat. A vizsgálat nem terjedt ki többek között arra, tette hozzá a vezérigazgató, hogy az ingatlanok piaci értékükön keltek el, vagy sem. Az ilyen mélységű eredmények az ügyészségtől várhatók, amely jelenleg is vizsgálódik a kérdéskörben. Varga Péter nem hivatalos információi szerint több PVV Zrt.-s alkalmazottat is kihallgattak már, gyanúsítottként.

A vizsgálati jelentés sem tudta például megállapítani, hogy a 80 milliós értékhatáron, amely feletti ingatlanügyleteknél közgyűlési döntésre lett volna szükség, vajon a könyv szerinti nettó értéket, a bruttó vagy netán a nettó eladási árat kell érteni. Márpedig, érvel Nagy Csaba, a közpénzek ellenőrzése ilyen körülmények között nehezen végrehajtható. Azok félelmek pedig, amelyek szerint nem megfelelő a város ingatlangazdálkodása, sajnos egyre inkább beigazolódni látszanak – mondta.

A vizsgálati jelentés sem tudta például megállapítani, hogy a 80 milliós értékhatáron, amely feletti ingatlanügyleteknél közgyűlési döntésre lett volna szükség, vajon a könyv szerinti nettó értéket, a bruttó vagy netán a nettó eladási árat kell érteni. Márpedig, érvel Nagy Csaba, a közpénzek ellenőrzése ilyen körülmények között nehezen végrehajtható. Azok félelmek pedig, amelyek szerint nem megfelelő a város ingatlangazdálkodása, sajnos egyre inkább beigazolódni látszanak – mondta. A PVV Zrt. 2006-ban felmondta a kispiacon működő üzletekkel a 2013-ig érvényes szerződést, és több mint 11 milliót fizetett ki kártalanításként -->