Elakadni látszanak a sokmilliárdos mecseki bányászati tervek

Míg korábban az uránbánya újranyitását célzó előkészítő munka ígért gyorsabb eredményt, két éve már az ausztrál cégnek a mecseki szén elgázosítására irányuló elképzeléseiben is nagy fantáziát láttak. Egy ideje azonban egyik projektről sem érkezett érdemi hír.

Ismeretes, hogy egy 2012-es kormányhatározat szerint még az évben tanulmány készült az uránbányászat újrakezdéséről, de az azóta eltelt időben semmiféle fejlemény nem történt, a tanulmányra vonatkozó kormányzati állásfoglalás nem került napvilágra.

A korábbi uránbányászat méreteiből, a tevékenység összetettségéből kiindulva a fejlesztés költségei valószínűleg elérhetik az 50–60 milliárd forintot is. Ebből adódóan érthető, hogy fontos az állam hozzáállásának ismerete egy ekkora projekt fejlesztésének minden lépéséhez. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy ennek hiányában egyelőre kivár a Wildhorse.

Mivel a szenes bányászati profilban sem történt érdemi előrelépés, ugyanakkor a Wildhorse mindenképpen garantálni szeretné a projekt folytatását, a társaság a közelmúltban eladta a mecseki szénmezők kutatási jogát az ugyancsak ausztrál Linc Energynek. A Wildhorse számára nyilvánvalóan fontos lehet az így kapott többletforrás az urános program fejlesztése szempontjából is. A korábbi, a szén elgázosításáról szóló tervek a kinyerés mellett egy gázalapú erőmű létesítéséről szóltak, a két profil az évek során 74 milliárdos beruházást generálhatna.

Az előzetes kutatások eredményei alapján a Mecsek gyomra mintegy 30 millió tonnányi kinyerhető uránércet rejt, ennél lényegesen nagyobbra, több mint egymilliárd tonnányira becsülik a hegyben található feketeszenet.