Baranyai beruházások: mintha csak 30 kilométer autópálya épült volna

A megyei székhelyű, legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési szervek, valamint a megfigyelt nonprofit szervezetek 2016 első hat hónapjában 33,3 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron számítva 4,6 százalékkal többet, mint egy évvel korábban – áll a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb megyei szintű elemzésében. A szerény gyarapodás miatti örömöt azonban árnyalja, hogy megyénk mind a nettó teljesítmény, mind pedig az egy lakosra jutó beruházás listáján is a legutolsó harmadban található, az országos átlagos teljesítménytől is jócskán elmaradva.

A 33 milliárd forintot alig meghaladó féléves beruházási produkciót talán úgy lehet a leginkább értékelni, ha lehetséges tartalmát vizsgáljuk. Ennyi pénzből körülbelül 30 kilométernyi autópályát lehet építeni. Jó esetben körülbelül másfél modern technológiával felszerelt termelő üzem kerülhetne ki belőle, vagy ilyen költségvetéssel tervezhető egy nagyobb szabású megyei infrastrukturális fejlesztés is.

Szakemberek szerint a beruházások, fejlesztések nyomon követése azért kiemelten fontos, mert azok határozzák meg a megye gazdasága, a különböző ágazatok, illetve az egyes gazdasági szereplők versenyképességét, későbbi teljesítményét. Mint kiemelik, az idei, visszafogott produkciónak ilyen szempontból – sem a termelés gyarapodását, sem a foglalkoztatást tekintve – nincs jó ígérete a jövőre nézve sem, hiszen a fejlesztések elmaradása a gazdasági teljesítmény stagnálását eredményezheti. Utóbbi jelenség a válság 2009. évi kitörése óta jellemzi a baranyai gazdaságot, megyénkben továbbra is késik az áttörés.

Húz a vágóhíd

Figyelemre méltó fejlemény, hogy míg korábban ebben az ágazatban alig volt érdemi fejlesztés, a vizsgált időszaki beruházások 38 százaléka a feldolgozóiparban valósult meg. Főként az élelmiszeriparban – ez egyértelműen a mohácsi vágóhíd miatt –, a gumi, műanyag és ásványi termékek, valamint a fémfeldolgozási termékek gyártásában megnövekedett invesztícióknak köszönhetően. A fejlesztések több mint fele az iparhoz kötődött. Javult a beruházási aktivitás az ugyancsak jelentős súlyarányú mezőgazdaság, a kereskedelem és a szállítás területén is, több gazdasági ágban viszont számottevő volt a visszaesés.

Óvatos kicsik

A termelő célú fejlesztések hiánya nemcsak a multinacionális, vagy nagyobb cégek esetében figyelhető meg, nemcsak náluk korlátozza az elkövetkező évek munkahelyteremtéseit szinte minden területen. A másik figyelemre méltó fejlemény ugyanis az, hogy az elhúzódó válság hatására a kis- és középvállalkozások többsége Baranya megyében a kormányzati szándék ellenére is szinte teljesen lemondott az új fejlesztések, beruházások indításáról. Utóbbi szektor képviselői visszajelzéseik alapján közép távon inkább a túlélésre rendezkedtek be, nem szívesen vállalják a bővüléssel, beruházással járó kockázatot.

Út, ipari park

Szakemberek szerint a beruházásszűke esztendőkből az áttörést két tényező hozhatná meg viszonylag gyorsan a megye számára. Egyrészt nagyon fontos lenne, hogy tovább folytatódjanak a közlekedési infrastruktúra-fejlesztések. A pécsi elkerülő út, az autópálya vagy gyorsforgalmi szakasz Szigetvár–Barcs, illetőleg a Bóly–Ivándárda irányába történő kiépülése önmagában nemcsak nagy teljesítményérték lenne, nagyot lendítene a gazdasági szereplők produkcióján is. A másik kiemelt terület a pécsi déli ipari park benépesítése lehetne, utóbbiban azonban a mai napig várat magára az első betelepülő cég érkezése is.