Földet kapnak a rászorulók Mohácson

Azt is meglehet tanítani a háztáji baromfitartásra, földművelésre, konyhakert művelésére, aki „nem szokta a szántást”. Példa rá sok baranyai aprófalu, többek között az Ormánság széli Magyartelek, netán az ellenkező tájon lévő Alsómocsolád, de példa lehet egy olyan nagyváros is, mint Mohács.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Ludvig Zoltán, a szociális földprogram traktorosa dolgozik a földeken, de a háztáji munkából is kiveszi a részét (fotó: Löffler Péter)
[/caption]

Mohácson is elindulhat a szociális földprogram, erről a pénteki képviselő-testületi ülésen határoztak. Az elgondolás alapja az a kormányhatározat, ami lehetővé teszi a Nemzeti Földalapba tartozó területek önkormányzati tulajdonba adását, hogy ezt követően a területet szociálisan rászorulók határozott ideig hasznosítsák. A Duna-parti városban hat hektár ilyen föld van, így hat család juthat egy-egy hektárhoz.

A talajmunkák elvégzéséhez az önkormányzat segítséget ad, ingyen biztosítanak vetőmagot, szaktanácsokat, ezután viszont a gazdákon a sor: kötelesek művelni a területet. A termés természetesen őket illeti meg.

A lehetőséggel élni kívánóknak számos feltételnek kell megfelelniük. Azok a legalább egy éve mohácsi lakosok pályázhatnak, akik többek között rendszeres szociális segélyben, gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek, nincs mezőgazdasági művelésre alkalmas földtulajdonuk, és a családjukban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimálbért. Amennyiben a földhöz jutók közül valaki nem megfelelően használja azt, attól elveszik, és más pályázhat a területre.

--------------------------------------------------------------------------
Szavazzon a középső hasábban! Sikeres lesz-e szociális földprogram?

2008-ban írtunk arról, hogy Magyarteleken segélyt munkáért cserébe adnak.
--------------------------------------------------------------------------

Az Ormánság széli Magyartelek a szociális földprogram mintapéldája volt, a módszeréről országos konferenciát szerveztek, könyvet adtak ki. Dr. Szekeres János polgármester szerint azonban „naposcsibével nem lehet helyrehozni azt, amit odafönn elrontottak”, azaz segíthet a szegényeken a földprogram, de az alapvető megélhetési gondokat nem oldja meg.

Hasonlóan vélekedik Ludvig Jánosné is, aki az egyetlen kereső a családjában, ugyanis szociális segélyt kap, és néha elmegy dolgozni a közeli csibenevelőbe.

– Tavaly az önkormányzattól negyvenöt előnevelt csirkét kaptunk hatunkra, hozzá tápot, takarmányt – mondja Ludvigné –, de az idén a csirkék elmaradtak. Állítólag nincs rá pénzt. Hogy mi lesz majd a takarmánnyal, az sem tudom...

Az asszony férje a szociális földprogram traktorosa: az önkormányzati földet ő munkálja meg. A polgármester szerint négy hektáron búzát, további négyen kukoricát termelnek az idén, legalább ezzel segítsenek. Volt idő, amikor süldőket adtak ingyen, de most erre sincs pénz. A faluban 280 ember él, minden család kivétel nélkül részesedik a földprogramból, ám mivel az önkormányzat hiányokkal küzd, a szép időknek átmenetileg leáldozott.

Ludvigné úgy véli, hogy azok gondolkodtak okosan, akik a baromfit felnevelték, szaporították, és az állományt nem ették teljesen fel. A lányuk tizenöt éves, Sellyén tanul informatikusnak, a kisfiú még általános iskolás. A két öreg szülő nyugdíja is kell ahhoz, hogy mindanynyian létezzenek.

A faluban élő Glávics György szerint egyre rosszabb a helyzet munkahely nélkül: szerinte a szociális földprogram mellé a jelenleginél jóval több embert alkalmazó szociális foglalkoztatásra volna szükség.

Egyre szegényebben

Alsómocsoládon tízéves hagyománya van már a szociális földprogramnak, amelynek keretében csirkenevelésben és zöldségtermesztésben biztosítanak támogatásokat. A lakosság köréből az idén 73 támogatási kérelem érkezett, ami azt jelenti, hogy a helybéliek 70 százalékának jól jön az adomány. A képviselő-testület döntése alapján 1360 csirkét, melléjük 2720 kiló tápot, tizenkét vetőmagcsomagot juttattak a kérelmező családoknak. Dicső László polgármester szerint ez azért fontos, mert az emberek egyre szegényebbek, és így segíthetnek a megélhetésben.

Máté Balázs, Kozma Ferenc (Dunántúli Napló) Ludvig Zoltán, a szociális földprogram traktorosa dolgozik a földeken, de a háztáji munkából is kiveszi a részét (fotó: Löffler Péter) -->