Jókai is méltatta

2018.11.10. 20:17

Méltó módon készülnek megemlékezni a magyar Faustról

Rézkarcokon Rimaszombat nagy szülötte, az ördöngös Hatvani István professzor.

Pár éve egy komoly kérdés a Maradj talpon! című vetélkedőben: Ki volt a magyar Faust? A helyes válasz jön is egy pillanat alatt. Szóval Magyarországon ismerik. Rimaszombaton, ahol született, s ahol utca, emléktábla és cserkészcsapat viseli a nevét, sokaknak, főleg a szlovákoknak, csak Hatványi. Helyi civil szervezetek a város vezetésével karöltve az ördöngös professzor születésének 300. évfordulójára a debreceni Nagy Sándor Zoltán A magyar Faust című kiállításával és egész napos szakmai konferenciával emlékeznek Hatvani Istvánra – írja a Magyar Idők.

Hatvani István tudós, fizikus, kémikus, orvos, aki a legendák szerint a lelkét eladta az ördögnek, 1718. november 21-én Hatvani Gergely könyvkötő és Mester Judit nemes szülők fiaként született Rimaszombaton, ahol később Ferenczy István, Tompa Mihály és Blaha Lujza is meglátta a napvilágot. Hatvaninak a városban ma emléktábla s egy cserkészcsapat viseli a nevét.

A tehetséges fiatalember 1732-ben már Losoncon tanul Kármán Andrásnál, s egy rövid komáromi kitérővel jut el Debrecenbe, majd onnan Bázel, Zürich, Utrecht és Leiden következett. Tanult Johann és Daniel Bernoullinál, állást kínáltak neki Heidelbergben, ő mégis hazatért, s Debrecent választotta.

„Ne csak a németek dicsekedjenek vele, hogy volt nekik olyan hatalmas emberük, mint dr. Faust, akit életében tenyerén hordozott, halála után pedig pokolra vitt az ördög, ami elég szép kitüntetés: más szegény ember a maga lábán jár oda. Nekünk is volt ilyen kitűnő emberünk, akinek hírét ma is emlegeti minden ember Debrecenben: doktor Hatvani István”

– írja róla Jókai Mór, ahogy Arany János és Mikszáth Kálmán is beírta őt a magyar irodalomba.

S utánuk több mint száz évvel később Orbán János Dénes költő, író, lapunk rovatvezetője, aki Magyar Faust címmel 2004-ben vetette papírra drámai költeményének elővázlatát. A fekete-fehér játék, amely akár Madách remekének szabad folytatásaként is értelmezhető, szintén évekig várt arra, hogy színpadra kerüljön.

Orbán az elkészült elővázlatot elküldte elolvasásra Ráckevei Annának, a debreceni Csokonai Színház akkori igazgatónőjének, aki meglepetésére nemcsak bemutatásra javasolta, hanem a 150 éves jubileumi évad díszelőadásának választotta. Az előadáshoz készültek Nagy Sándor Zoltán helyi képzőművész többszín-nyomatú grafikái is, amelyek a drámai költemény most megjelenő könyvváltozatát is díszítik majd.

Nagy Sándor Zoltán rézkarcainak újabb tárlatát a napokban nyitották meg a rimaszombati városháza patinás épületében, amelyet december 5-ig nézhetnek meg az érdeklődők. De a város támogatásával helyi civil szervezetek egész napos szakmai konferenciával is tisztelegnek a nagy előd emléke előtt.

A Csillagházban november 23-án megrendezendő konferencia fővédnöke Orbán János Dénes lesz, aki egy beszélgetés erejéig maga is részt vesz az eseményen. A konferencián szó esik Hatvani István losonci tanulóéveiről, orvosi működéséről, a teológiai és fizikusi munkásságáról, a magyar irodalomra gyakorolt hatásáról, a szellemi hagyatékáról, s az előadók között találjuk Böszörményi Istvánt, Hizsnyan Gézát, Molnár Beátát, Hizsnyan Bálintot, Gáborjáni Szabó Botondot, Lengyel Rékát, Rákos Lórántot, Kerényi Évát és Nagy Sándor Zoltánt.

„Volt a physicában Kepler, Leibnitz, Newton, / Kikkel az egeken járt csaknem egy uton. / Széles Európa csodálta munkáját, / Szedte is sok ízben dicséret pálmáját. / Orvosi kezéről sok beteg szólhatna, / S gyógyulása felől tudományt adhatna. / Szólhatna sok szegény, nemes, gróf és báró, / Ki már a halálnak völgyében volt járó, / S kiket mintegy ujra a világra hozott / S nekik megujulást s életet okozott. / És ámbátor már meghalt, fog élni hírében / Míg jár e fényes nap tizenkét jegyé-ben” – olvashatjuk Orbán János Dénes drámai költeményének epilógusában. Rimaszombaton mindenesetre szeretnének méltón emlékezni városuk egyik legnagyobb szülöttjére.

Borítókép: Bakota Árpád (b) Zöld Ász, Mészáros Tibor (b2) Hatvani István, Mészáros Ibolya (b3) Veres Ász, Jámbor József (b4) Tök Ász és Garay Nagy Tamás (j) Makk Ász szerepében Orbán János Dénes A magyar Faust című tragikomédiájának próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban 2015. szeptember 30-án.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!