2023.07.11. 11:30
Egyszer volt, hol nem volt, és már mehet is a folytatás
,,Egyszer volt, hol nem volt...”, talán így helyes elkezdeni azt a történetet, amelynek főhőse nem más, mint Császár Levente, mesemíves. Kalandjai során általában óriások, törpék, tündérek tartanak vele olyan helyekre, amelyek a hetedhét országon túl hazánk falvait jelentik. Hősünk legújabb útja közepette megpihent szerkesztőségünkben, hogy a munkásságáról meséljen nekünk.
Fotó: Laufer László
Ha meghalljuk azt a kifejezést, hogy mesemíves, akkor valószínűleg arra gondolunk, hogy ez egy olyan szakma, amely meseíráshoz köthető. És helyesen is tesszük. Azonban a történet nem ilyen egyszerű.
Meseíróból mesemíves
A kárászi születésű Császár Levente inkább cégmesterségként tekint saját helyzetében munkásságára, mint írói tevékenységként.
– Maradjunk a mese szintjén. Amikor a legkisebb szabólegény elindul szerencsét próbálni, akkor a mesében csináltatnak vele egy kabátot. Én is egy mester vagyok, aki kabátot szab egy adott településre. Beleszabom a múltját, a legendáit
– magyarázta a mesemíves.
Mint megtudtuk, kezdetben munkáit kézművesek között árulta, így talán történetei hasonló termékként funkcionáltak, mint például egy bőrdíszmívesé. Így vált meseíróból mesemívessé.
Minden falu megér egy mesét
Mesemívesünk a múltjába is visszakalauzolt minket. Elmondása szerint gyerekként számára elég volt egy helyszín, pl. egy hímzett zsebkendő, és már fejben le is játszott egy történetet. Azaz ő valójában a játszást örökítette át meséivel. Egy idő után mindez áttért egy komolyabb mesevilágra - noha az első igazán jelentős munkája az anekdoták gyűjtése volt -, melyet felváltott a települések helytörténete a valósággal és a legendákkal összekapcsolva.
Császár Levente azt vallja, hogy minden falu megér egy mesét, az is, amelyik nem rendelkezik gazdag múlttal. Ilyenkor segítségül szolgálnak számára a levéltári gyűjtemények, illetve az adott település lakosai. És ami igazán fontos: minden mesébe megpróbál egy kis helyi sajátosságot belecsempészni.
Mecsek óriásai is őrzik a nevét
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a pécsi vidámpark helyére egy meseparkot építenek. Azonban nem ez az egyetlen hely, amely Császár Levente nevéhez köthető. Aki járt már a Kelet-Mecsekben, biztosan összefutott a híres-neves fából készült óriásokkal. Ezek nemcsak egy egyszerű magas lények, akik egy-egy település békéjére felügyelnek, hanem egy igazán szórakoztató kincskereső játék is kapcsolódik hozzájuk. Ha erre a kincsvadászatra benevezünk, akkor egy igazi mesében érezhetjük magunkat, amelynek főszereplői saját magunk vagyunk. Egy tarisznyával és egy feladatlappal indulunk útnak. Kalandunk során óriásokkal, kihívásokkal találkozunk, több települést megjárunk, és utunk végén elnyerjük méltó jutalmunkat, amely egy helyi termelő által készített termék.
A felnőttek életében is fontos a mese
„Ha azt szeretnéd, hogy gyermeked okos legyen, akkor olvass neki sok mesét. Ha még intelligensebb gyermeket szeretnél, olvass neki még több mesét.” - idézte a mesemíves Albert Einstein gondolatát arra a kérdésünkre, hogy mennyire fontos a gyermekek életében a mese. Illetve Bruno Bettelheim gyermekpszichológus szavait is hozzákapcsolta válaszához.
– Bruno bácsi azt mondta, hogy azért van eredendően szükség a népmesékre, mert a gyerek ebből tanulja meg, hogy nem térhet ki a feladat alól
– részletezte Császár Levente, aki szerint az is fontos, hogy ő maga saját hősöket szabjon a településeknek, ezáltal megteremtve egy olyan biztos alapot, amiből a fiatalok merítkezni tudnak.
És hogy mennyire fontos a felnőttek életében is, hogy jelen legyen a mese? Egyszerű. Csak meg kell nézni, hogy milyen népszerűek például Tolkien művei, vagy éppen a Trónok harca sorozat.
