Prisztóka Gyöngyvér megtanítja, hogy lehet a legjobban sportolni

– Mivel indokolták az elismerést? 

– Kezdjük azzal, hogy rendkívül meglepő és megtisztelő számomra ez a kitüntetés, napokig nem hittem el, s nem is szóltam róla senkinek. A díjhoz mellékelt oklevélben pedig az áll, hogy a felsőfokú sporttudományi területen végzett több évtizedes kimagasló oktatói és iskolateremtő oktatásszervezői munkámat, valamint jelentős tehetséggondozói és mentori tevékenységemet jutalmazták. 

– A hallgatóim szakmai sikereire. Számomra ugyancsak hatalmas elismerés volt, amikor 2012-ben a kari hallgatói önkormányzat felterjesztésére megkaptam a „TTK Arany Katedra Díjat”, majd 2019-ben a „PTE Arany Katedra Díjat” is. Úgy hiszem ez annak is köszönhető, hogy az oktatás mellett a TTK Tanulmányi Bizottság elnökeként is azon dolgozom immár 20 éve, hogy minél zökkenőmentesebb legyen a hallgatók egyetemi tanulmánya, és a közben adódó problémákat megoldva segítsem/segítsük a munkájukat. Másrészt a főiskolai időszaktól napjainkig mindig aktív alakítója voltam a sportszakemberképzés szakmai programjainak, tanterveinek országos és intézményi szinten, valamint oktatási dékánhelyettesként is dolgoztam a karon. 

– Mit jelent ezen belül a mentori munka? 

– Többek között azt, hogy három tanítványom szerzett doktori fokozatot, és jelenleg öt doktoranduszom van. Emellett 2003 óta folyamatosan vannak OTDK-n sikereket elért hallgatóim. Köztük egy olyan OTDK-s diák is, aki az alapszak elvégzése után erős szűrő után a GOALS (GOvernance&Administration of Leisure and Sports International Master) szervezésében nemzetközi mesterképzésén végzi tanulmányait a sportmenedzsment területén. A négy félévet négy országban (Franciaország, Lengyelország, Portugália és Luxemburg), aminek eredményeként 2021-ben az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyérmet kaptam. 

– Van egy tudományos serpenyője is a tevékenységének. Ebből mit emelne ki? 

– Vizsgáltuk például a személyes képességek fejlesztését a vízi balesetek és megelőzésük vonatkozásában. Ez nemcsak a vízből való mentésről és az elsősegélynyújtásról szól, hanem az olyan részletekről is, hogy miként kell viselkedni természetes (folyók, tavak) és mesterséges (épített medencék) vízben, illetve cselekvésbiztonságot teremteni, hogy váratlan helyzetekben ne essünk pánikba. 

– A covid idején is érdekes felméréseket végeztek. 

– Egy olyan tantárgynál, mint a testnevelés, ugyancsak nagy kihívást jelentett az online oktatás, több iskola erre nem is tartott igényt, egyszerűen nem volt testnevelésóra. Többek közt azt vizsgáltuk, hogy interneten keresztül miként lehet motiválni a fiatalokat a mozgásra. Végül a Belügyi Tudományos Tanács által kiírt pályázaton különdíjat is nyertünk a rendészeti orientációs szakképzésben tanulók online felkészítésére alkalmas programunkkal. Egy másik munkacsoporttal pedig azt vizsgáltuk, hogy a pandémia időszaka miként változtatta meg a hazai utazási, túrázási szokásainkat. A konklúzió az volt, hogy kisebb csoportokban, könnyebben elérhető vagy egyedül is megoldható célpontokat tűztek ki az emberek, valamint a turizmusra irányuló fogyasztói magatartás csak átmeneti változásokat jelentett, melynek jelentősége további turisztikai koncepciók kialakításában lesz. 

– Jól látom, hogy a táncot is bevonták a testnevelésbe? 

– Azzal foglalkoztunk, hogy a fiatalok kifejezetten élvezik a zene, a mozgás harmóniáját, ami bármilyen ruhában, szinte bárhol (tornaterem nélküli iskolákban is) végezhető. Nem számítanak a testi adottságok, a súly, a magasság, csak a közös élményről szól minden és a közösségépítésről. A pandémia során, az elmagányosodás időszaka után pedig erre nagy szükség van, mert éppen a rossz irányba mutató életviteli szokásokkal szemben fejti ki a hatását. 

– Készült egy magyar nyelvű sportmotivációs skálájuk is. Ez mire használható? 

– Nemzetközi szinten már régen kidolgozták, hogy a sporttevékenységet milyen külső és belső motiváció alapján végzik az emberek, a sportolók. Az önmeghatározás-elméletre épülő és annak faktorait meghatározó vizsgálati mérőskálát tettük alkalmassá a sporthoz köthető motivációk mérésére magyar nyelven, hazai körülmények között, ami alkalmas a nemzetközi eredményekkel való összevetésre is. 

– Papíron nyugdíjas lett. Mennyiben változtatja ez meg az életét? 

– Tulajdonképpen semmiben. A legtöbb időt továbbra is munkával, a hallgatókkal töltöm az egyetemen, de igyekszem aktívabban sportolni. Ha „valódi” nyugdíjas leszek, úgy tervezem, hogy több időt fordítok a családomra, színházra, koncertekre. Emellett sokat olvasok, szeretek keresztrejtvényt fejteni és régi hobbimat, a kézimunkázást is előveszem.