Feltérképezték Pécs körül a mélyben a földrétegeket

A projekt lényege, hogy Pellérdtől Ellendig, a Mecsek gerincétől Szemely-Pécsudvard- Keszü vonaláig egy 15x15 négyzetkilométeres részt kutattak át. De nem akárhogyan és nem akármilyen mélységig!

Az egymilliárd forintos uniós támogatással (a többit szakmunkával, speciális eszközparkjával és egyéb költségekkel a konzorcium három tagja, a Mecsekérc Zrt., a Rotaqua Kft. és a Geochem Kft adta hozzá) zajló munkához összegyűjtöttek minden fúrási, geofizikai mérési anyagot a korábbi évtizedekből erről a részről, majd korszerű technikai módszerekkel, szeizmikus hullámkeltéssel, mágneses mezők bemérésével, a hidrogeológiai állapotoktól az áramlási viszonyokon át a hőmozgásokig a vetők, törések, repedések elhelyezkedéséig több mint kétezer méter mélységet átfogva vizsgálták a kőzetrétegeket, és a hatalmas tömbről több modellt is készítettek.

Aztán lefúrtak 1800 méter mélységig, és így hitelesítették a korábban megalkotott modelleket. A kutatófúrást egyébként a városhoz közel, az üszögpusztai körforgalom mellett, Pécs Keleti Ipari Parkja közelében mélyítették.

Részben az volt a cél, hogy erre a mélyfúrásra majd termálkutat lehet építeni, de bár a magas hőmérsékletű, 90 Celsius-fok körüli vizet 1500 méter alatti mélységben megtalálták, a kis vízmennyiség miatt azonban nem alkalmas nagy volumenű hasznosításra. Akad viszont a területen egy másik potenciális pont, amire jó eséllyel telepíthető termálfürdő, vagy más geotermikus hasznosítás.

Másrészt a kutatás modell ér­tékű, több eleme átemelhető más hasonló területekre is.

Termálfürdő is lehet belőle

A programot még külső szakemberekkel megvitatják, majd az említett cégek az ország más részeiben is alkalmazzák a kialakított módszert geotermikus projektek megvalósításánál. A tervek szerint kisebb befektetéssel, így potenciális geotermikus területeket lehet feltárni, aztán befektetőknek ajánlani az eredményeket. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a kutatási eredmények ismeretében kialakított modell alapján már vállalható kockázattal lehet a jövőben geotermális projekteket kezdeményezni.

Pécs térségében ez a földtani-hidrogeológiai-kőzet­mechanikai modell hozzájárult a terület mostaninál alaposabb földtani megismeréséhez, nyersanyagkutatási és hulladékelhelyezési projektek biztonságosabbá tételéhez.

A közvetlen hasznosítás is igen sokrétű lehet. Első körben termálfürdők, kisebb geotermikus erőművek születhetnek belőle a vízhozam függvényében, vagy méretesebb üvegházkomplexumok kialakításához is nagy segítséget adhat.