Ezért engedélyezték az éjjellátót és a hangtompítót a vadászoknak

Agyaki Gábor portálunknak nyilatkozva hangsúlyozta: tudatosítani kell a nem vadászó lakosságban, hogy e változások esetében nem arról van szó, hogy éjszaka le kell mészárolni a vadállományt. Ezen eszközök engedélyezésének egyik oka a 270 milliárd forintos magyarországi sertéságazatot fenyegető, a vaddisznók által terjesztett a sertéseknél halálos kimenetelű állatbetegség, az afrikai sertéspestis elleni védekezés szükségessége – magyarázta.

Szavai szerint az ASP miatt még jobban kell csökkenteni a vaddisznóállományt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az igen rejtőzködő szinte csak éjszakai életmódot folytató vaddisznók alkotta csoportok, azaz kondák lehetőleg ne sűrűen helyezkedjenek el. Azaz egymással minél kevésbé tudjanak érintkezni, csökkentve így a fertőzés esetleges terjedésének kockázatát – emelte ki a kamarai elnök.

Agyaki Gábor rögzítette, hogy Baranyában cikkünk megjelenéséig szerencsére még mindig nem igazolták az ASP jelenlétét. Ugyanakkor azért, hogy ez így is maradjon szükséges a további megelőzés és védekezés, amihez a jogalkotó plusz eszközöket biztosít a vadászatra jogosultak számára.

Az ASP horvátországi megjelenése kapcsán lapunk korábban beszámolt arról, hogy az agrártárca fokozott állománygyérítésre szólította fel a határmenti vadásztársaságokat. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar oldalon Baranya vármegyében, valamint Somogyban és Zalában is tíz kilométer mélységig minden elejtett vaddisznót be kell vizsgálni.

Az infra- és hőkamerák engedélyezésének másik oka az dúvadállomány, azon belül is elsősorban az aranysakál számának visszaszorítása. Agyaki Gábor ismertetése szerint az aranysakál magyarországi elterjedése már olyan mértékű, hogy az komolyan veszélyezteti elsősorban az őz, de a szarvas és a vaddisznó szaporulatát.

Felidézte, hogy az aranysakál 1990-es évek elején Magyarországon való megjelenését a vadásztársadalom akkor a délszláv háború hatásának tekintette. Azaz a faj kiszorulva a korábbi, az egykori Jugoszláviát jelentő életteréről, nyugalmasabb területeket keresett magának. A faj azóta egész Magyarországon és vármegye-szerte elterjedt, ugyanakkor mivel a zárt erdőségeknél jobban kedveli a nádasokat, a mezőket, ezért éppen a Mecsekben található kevesebb belőlük.

További változás, hogy a korábban vadászati célra nem használható hangtompítót is immár november elsejétől engedély nélkül lehet vásárolni és alkalmazni vadászaton.

A vadászkamara vármegyei elnöke e változás jelentőségét abban látja, hogy a hivatásos vadászok szinte mindegyike halláskárosult, mert rengeteget lőnek mellettük. Így ez a lehetőség megnyugtatja őket. Továbbá a lakosságot sem irritálja, ha egy település közelében adnak le lövést a vadászok. „Ez is egy jó dolog szerintem” – összegzett Agyaki Gábor.