Gombamód emelik az új társasházakat

A megyeszékhely belvárosának, illetve az egyetemi campusok környékén járva az egyik legfeltűnőbb jelenség, hogy szinte mindenhol társasházak épülnek. Nem kell különösebben csodálkozni az építőipar fellendülésén: a kormányzati intézkedések (lásd: csok és egyéb más támogatások, kedvezmények), illetve a rendkívül alacsony jegybanki alapkamatnak köszönhető igen olcsó jelzáloghitelek kifejezetten meghozták a lakásvásárlási kedvet.

Ugyanakkor a kínálat szélesedése nem feltétlenül járt ármérséklő hatással. Míg két éve – kis szerencsével és jó alkuval – akár 13 millió forintért meg lehetett csípni egy jó helyen lévő, parkettázott, járólapos, műanyag nyílászárós, háromszobás uránvárosi téglalakást, ma legalább kétmillióval többet ki kell csengetni érte. És az emelkedés folyamatos.

Egyetemvárosban, illetve a belváros környékén a 40 négyzetméter körüli használt lakásokat úgy veszik, mint a cukrot, a 60-as években épült, azóta fel sem igazán újítottakat 12-13 millió körül meghirdetőknek sem kell hónapokig türelmetlenül várakoznia, a 14-15 millió körül kínált, részben vagy egészében ráncfelvarrottakat szó szerint napok alatt elkapkodják. Ha arra a kérdésre keressük a választ, meddig fog ez így menni, hogy hol lesz a felső (pénzügyi) határ, érdemes egy pillantást vetni az új lakások piacára.

Egy új építésű ingatlant 400 ezer forintos négyzetméterenkénti ár alatt nem nagyon lehet venni Pécsett. A bekerülési költségük minimum 200 ezer forint egy társasház esetén. A két-háromszoros szorzó még abszolút elfogadható az általunk megkérdezett szakember szerint. Egy – ha már előbb ezzel példálóztunk – egyetemvárosi 40 m²-es lakás átlagos értéke 18-20 millió forint körül mozog. Egy használt lakás árának ennek az 50-60 százalékának kéne lennie, de jól láthatóan nem ez a helyzet, inkább a 70-80 százalék a realitás.

Mindez azt jelenti, hogy míg az új építésű ingatlanok esetében – pont a széles kínálatnak köszönhetően – nem fújódik túl az ingatlanpiaci lufi, a használt lakások esetében erősen megszaladtak már az árak, és jóval többet elkérnek értük, mint amennyit valójában érnek. És ezt azért tehetik meg, mert egyelőre van még fizetőképes kereslet. De miután egyre csökken a különbség, mind többen fogják a már nem is sokkal drágább, de frissen megépült ingatlanokat választani.

Dübörög az építőipar Baranyában is

A Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett adatai alapján 2018 júliusában az építőipari termelés volumene 38,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésének volumene 28,5 százalékkal nőtt. Azaz még mindig tart a 2016 eleje óta tartó jelentős fellendülés. A másik építményfőcsoport, az egyéb építmények (ide tartoznak az út-, vasút- és közműépítések) még jobban teljesített: a termelés a nyers adatok szerint 48 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Ugyanakkor egészen egyértelműen vannak arra utaló jelek, hogy az építkezési hullám elülni látszik, mivel az épületek építésére kötött szerződések száma, ha csak egy hangyányit is, de csökkent – egészen pontosan 1,8 százalékkal.