A nyelvtudáshoz hozzátartozik az általános műveltség is

– Hogy jött képbe a nyelvvizsgáztatás?

– Az Idegennyelvi Továbbképző Központ 30 éve kiadta a nyelvvizsgáztatás lehetőségét a nagy egyetemeknek, így az akkori Janus Pannonius Tudományegyetem is megkapta a jogot, hogy vizsgahely lehessen, és a szóbeli vizsgáztatásba és vizsgaszervezésbe bevontak engem is. A következő lépés az ECL nyelvvizsgarendszer bevezetése volt.

– Mit kell tudni erről az ECL-ről?

– Ez egy nemzetközi nyelvvizsgarendszer, melynek a központja és titkársága is itt van az egyetemen, és innen működtetjük 15 nyelven a vizsgáztatást, a külföldi vizsgahelyek működtetését, itt koordináljuk a tesztek írását, értékelését, és mindent, ami ezzel kapcsolatos.

– Szeret vizsgáztatni?

– Igen, nagyon érdekes munka. A vizsga során új emberekkel lehet megismerkedni, és amikor két ember beszélget – az ECL páros vizsga –, sokatmondó, amit magukról elárulnak.

– Volt már olyan, hogy félbeszakadt egy szóbeli?

– Olyan előfordult, hogy valaki annyira ideges volt, hogy alig bírt megszólalni. Felállítottuk, elküldtük vizet inni, és utána tudtuk folytatni.

– Lát-e változást tizenéves távlatban a vizsgázókon?

– Míg 15 éve leginkább felnőttek, esetleg végzős egyetemisták jelentkeztek, ma a középiskolások vannak túlsúlyban. És a szóbeli teljesítmények határozottan javuló tendenciát mutatnak. A mai gyerekeken meglátszik, hogy idegen nyelven kommunikálnak az interneten, hogy eredeti hanggal nézik a filmeket.

– Nem csak vizsgáztatnak, részben a feladatokat is önök állítják össze. Hogy történik ez?

– Minden évben van két tesztfejlesztő, akik kitalálják az íráskészség feladatokat, és amikor elkészülnek az első verzióval, összehívunk egy tízfős tesztfejlesztői csapatot, akikkel egy vehemens hangulatú megbeszélésen értékeljük, elemezzük, módosítgatjuk a tervezetet.

– Vannak nemszeretem témák, mint az EU, az aktuálpolitikai és gazdasági kérdések, ezeknek nem örülnek a vizsgázók…

– A nyelvtudáshoz hozzátartozik az általános műveltség, a világról való tudás is. A vizsgázókat, különösen a felsőfokra készülőket, arra szoktuk biztatni, hogy olvassanak híreket, tájékozódjanak arról, mi történik a környezetükben, mert tartalmat is kell adni az adott vizsgának.

Pályafutása a nyelvvizsgák köré épült

Huszti Judit 1956-ban született Pécsett. Általános iskolába az 1. Számú Gyakorló Általános Iskolába járt, ahol édesanyja is tanított, aztán a Nagy Lajos Gimnázium következett. A Pécsi Tanárképző Főiskola elvégzése után Debrecenben szerzett egyetemi tanári oklevelet, majd doktori fokozatot is, általános nyelvészetből. Két évet tanított a Széchenyi Gimnáziumban, illetve öt évig tartózkodott Németországban, de ezenkívül végig az Idegen Nyelvi Titkárság (később Központ) munkatársa volt, melyet 2005 óta vezet. Két felnőtt gyermeke van. Szabadidejében előszeretettel főzőcskézik.