Százhúsz pácienst látnak el naponta a pécsi sürgősségin

A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának sürgősségi egységei, közreműködve az Egészségtudományi és az Általános Orvostudományi Karral, valamint a mentőszolgálat pécsi állomásával, május 27-én megrendezték az I. Nemzetközi Sürgősségi Napot.

Az Ifjúság úti klinikai központban megtartott rendezvényen délelőtt tíztől délután háromig bemutatták a sürgősségi ellátás kórházon kívüli és kórházon belüli folyamatát, az érdeklődők választ kaphattak feltett kérdéseikre. Fény derült arra a sokakat foglalkoztató kérdésre is, hogy miért kell várni a sürgősségin, illetve mik azok a kórképek, amikkel a sürgősségi ellátásnak kell foglalkoznia.

Lehetőség nyílt kötetlen beszélgetésre is a sürgősségin dolgozó szakemberekkel, bemutatták az ellátási helyszínt, valamint mentőtiszt hallgatók segítségével betekintést nyerhettünk az elsősegélynyújtás alapjaiba. Az esemény házigazdája, dr. Kanizsai Péter László, a Sürgősségi Orvostani Tanszék év elején kinevezett vezetője volt, továbbá Farkas Gyula, az Országos Mentőszolgálat Dél-Dunántúli Regionális Mentőszervezetének Baranya megyei vezető mentőtisztje is szakértőként avatott be minket a mentősök munkájába. A résztvevők megnézhettek egy oktatófilmet is, amelyben egy szimulált baleset körülményeit, a sérült ellátását, a kórházba szállítás körülményeit mutatták be.

Túlterhelve

Kanizsai Péter elmondta, a pécsi sürgősségin egy nap 100-120 beteg ellátása zajlik, az ellátás olykor nagyon túlterhelt. Probléma, hogy a betegek egyharmada nem sürgősségi eset, ők mind a valós betegek kezelésének rovására vannak jelen. Ám bármilyen panasszal érkezik valaki, fogadniuk kell. Az úgynevezett triázs-rendszer részeként az ápolók kikérdezik a beérkező betegeket: mikor kezdődtek a panaszok, milyen korábbi betegségei voltak, majd vérnyomást és pulzusszámot mérnek. Az eredmények és a korábbi információk alapján sorolják be őket a különböző sürgősségi kategóriákba.

Használjuk

Az eseményen levetített videó egyik fontos tanulsága volt, hogy a laikusok használják a már egyre több helyen elérhető automata újraélesztő berendezéseket. A szív leállása esetén ugyanis néhány percig még jó eséllyel meg lehet menteni a beteget, ha rendelkezésre áll az ehhez szükséges életmentő eszköz. A készülékek használata nem nehéz, az új automata külső defibrillátorok szöveges üzenetekkel irányítják a felhasználókat a segítségnyújtás során. A defibrillátorok elektródákkal a beteghez csatlakoztatva többek között képesek a szívritmus elemzésére is.