Tanulmány készül a szigetvári régészeti leletek jövőbeni bemutatására

Zrínyi Miklósnak és hű katonáinak 1566-os önfeláldozó hősiességéről 1833 óta minden évben rendszeresen megemlékeznek Szigetváron. A Zrínyi Napokat idén szeptember 5. és 8. között tartják a városban. Az érdeklődők az interaktív programokhoz kapcsolódva részeseivé válhatnak a hősi várvédelem körül kibontakozó történetnek és a végvári küzdelmeknek is. A rendezvénysorozat programkínálatát évről évre a hősök tisztelete köré épülő kegyelet, a Zrínyi Napok évszázados hagyományai és a kulturális sokszínűség jegyében alakítják ki, ez idén sincs másképp.

A programsorban helyet kapott egy kiállítás és egy konferencia is, melyek középpontjában a turbéki ásatások álltak. A konferencia szünetében kora délután tartottak sajtótájékoztatót, melyen dr. Fodor Pál történész-turkológus, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, dr. Hóvári János, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, történész, nagykövet, dr. Pap Norbert geográfus-történész, a PTE tanszékvezető egyetemi tanára, valamint dr. Jarjabka Ákos, a PTE intézetigazgató egyetemi docense adott tájékoztatást a Turbékon várható fejlesztésekről, a jövőről.

Mint arról lapunkban is időről időre beszámoltunk, Fodor Pál elmondta, 2013-ban kutatócsoport alakult abból a célból, hogy Szulejmán szultán egykori síremléke és az azt övező épületegyüttes feledésbe merült helyszínét felderítse. A vizsgálatok eredményeként a turbéki szőlőhegyen 2014-re sikerült lehatárolni azt a területet, amelynek centrumában geofizikai eszközök segítségével három épület – az egykori türbe, az ehhez csatlakozó dzsámi és derviskolostor – volt azonosítható. Majd 2015-ben a türbét, a következő években pedig a további építmények alapjait, illetve korabeli használati eszközöket és épülettöredékeket tártak fel. A szakemberek a türbétől északra fekvő területen július elején újabb épület nyomaira bukkantak. Az épület azon a helyen került elő, ahol Esterházy Pál az 1664-es turbéki látogatása idején feltüntette a komplexum alaprajzában a katonai barakkot.

– Az egyik legfontosabb feladatunk az volt, hogy az egykori emlékhelyet kiássuk a föld alól, megmutassuk újra a világnak és visszaadjuk neki azt a világtörténelmi jelentőséget, amelyet valamikor a 16. században magáénak tudhatott – fogalmazott az akadémikus.

Pap Norbert azt is elmondta, a szenzációs eredmények okán a terület előbb állami védettséget kapott, majd 2017-ben egy kormányhatározat arról rendelkezett, hogy a komplexum területét állami tulajdonba kell venni, a kutatásokat belátható időn belül be kell fejezni, és a helyszínt elő kell készíteni egy kulturális turisztikai központ létesítésére. A történeti-földrajzi és régészeti vizsgálatok ismertetett első szakasza és azok eddigi eredményeinek interpretációja 2019 végével zárul. Így a szakértők megkezdték a leendő beruházás tervezését is.